Hol van már a pár évvel ezelőtti zöldhullám, amikor minden befektetési alapra rányomták az ESG-pecsétet, hogy el lehessen adni? Most épp leverik a fenntarthatósági táblákat, s új színekkel festik át az egyre halványuló zöld árnyalatokat. A Wall Streeten sorra számolják fel a zöldalapokat, vagy egyszerűen törlik az ESG-kritériumokat. Nem verik nagydobra, mégis feltűnő, hogy csak ebben az évben 14 milliárd dollár áramlott ki a fenntartható alapokból, amelyek tőkéje így 300 milliárd dollár alá olvadt.
Túl sok menedzser akart profitálni a fokozott társadalmi tudatosságból és az ESG-befektetések iránti keresletből
– állapította meg keserűen Tony Turisch, a Calamos Investments alelnöke, hozzátéve, hogy a szabályozói szigor és a magas kamatlábak a tisztaenergia-részvényeket sem kímélik.
A Morningstar felmérése szerint az idei harmadik negyedév fordulatot hozott: ez volt az első alkalom, hogy több fenntartható alapot számoltak fel vagy törölték az ESG-kritériumaikat, mint amennyit létrehoztak. Korábban épp fordított tendenciát láthattunk, akkor átnevezték és ESG-kritériumokkal látták el a bizonytalan alapokat a cégek, hogy készpénzre váltsák a fenntartható befektetési termékekbe áramló dollármilliárdokat.
Jól példázza a korszellem változását a Hartford Funds, amely 2021-ben illesztette a „fenntartható” szót a kötvénytermékébe, s ennek nyomán 100 millió dollárt öntöttek bele a befektetők. Most azonban visszatért a hagyományos befektetési stratégiához, sorra értékesíti fenntartható befektetéseit, s Core Fixed Income Fund néven fut tovább. Míg a zöldülést sajtónyilvánosan indították, a barna fordulatot nem kommentálják.
Legalább öt másik alap is megszünteti idén az ESG-mandátumát, míg további 32 fenntartható alap bezár a Morningstar és a The Wall Street Journal által összeállított adatok szerint.
Paradoxonnak hat, de
az ESG-alapok nem igazán szolgálták a fenntarthatóságot.
A befektetőknek azt ígérték, hogy ha a fenntarthatóságba fektetnek, akkor hosszabb távon nagyobb hozamot érnek el. De az erőművek bezárása, a bányák felszámolása nem termel profitot, épp ellenkezőleg, ezzel veszteséget realizálnának a tulajdonosok. Ellenben a piszkos eszközök eladásával azonnal bevételhez jutnak. És természetesen az új tulajdonosok sem hagynak fel a termeléssel, hiszen ha környezettudatosak lennének, meg sem vásárolnák ezeket az eszközöket. Valójában továbbra is legalább annyi szenet ásnak ki a földből, kőolajat pumpálnak fel a mélyből, s ha már kitermelték, el is égetik. Csak az új tulajdonosok olyan kisebb piaci szereplők, amelyekre a korábbi tulajdonosoktól eltérően már nem nehezedik a negyedéves tőzsdei jelenéstételi kötelezettség. Nagyjából az történt a zöldhullámban, hogy a piacok hátsó udvaraiba tolták a bolygógyilkos tevékenységet. A lelkes ESG-befektetőket, persze, aligha zavarta a zöldátállás fájdalmas része, annál élénkebben követték a hozamok alakulását. Nos, például a zöldkötvények egyszerűen nem tudták felülteljesíteni a hagyományos kötvényeket, alátámasztva azt a régi parkettmegfigyelést, hogy nem lehet egyszerre jót tenni és jól keresni.
A barna hullámra ráerősített a pandémiát követő újranyitás, az ukrajnai háború, az amerikai–kínai konfliktus s újabban a közel-keleti válság. Az amerikai olajszektort Biden elnök tavaly óta nógatja, hogy termeljen többet. Az amerikai olajláz startlövését az ExxonMobilnak köszönhetjük, amely évtizedekre elkötelezte magát a Permi-medence legnagyobb palaolaj-termelőjének felvásárlásával. Míg a szaúdi Aramco időlegesen sem fékezte olajberuházásait, mondván, övék a legkisebb szénlábnyomú olaj.
A bezárási hullám ellenére is felbukkannak új ESG-alapok. Például a Calamos tavaly bezárt egy 4 millió dolláros fenntartható részvényalapot, aztán idén újat nyitott. Ugyanazzal a stratégiával, de ezúttal reklámarcként az NBA-szupersztárt, Giannis Antetokounmpót bevetve.
