Lassan csordogál az élet a frankfurti környékén – ami az új cégek megjelenését illeti. A Volkswagen tavaly még bőszen tervezgette az újonnan létrehozott, PowerCo nevű akkumulátorgyártó leányvállalatának elsődleges tőzsdei részvénykibocsátását (IPO), majd lebegtette az ügyletet, hogy aztán most végképp az asztalfiókba süllyessze az erről készített dokumentációt.
Fotó: Shutterstock
Amit legkorábban két év múlva vehetnek újra elő, erre engednek következtetni Thomas Schmall, a PowerCo vezetőjének szavai, aki azt nyilatkozta, hogy az IPO akkor valósulhat meg, ha a cég valamennyi tervezett és kivitelezés alatt álló gyáregysége már üzemel. Ez pedig 2026 előtt nem valószínű.
Magasabb értékelést akar a Volkswagen
Egy működő struktúrát sokkal eredményesebben lehet tőzsdére vinni, mint egy folyamatban lévő projektet, amelyet ráadásul a mostanában eléggé zavaros autóipari környezetet jellemző kockázatok sem hagynak érintetlenül.
A beruházások finanszírozásához a Volkswagennek nincs szüksége tőzsdei források bevonására, ezért szakértők szerint két év múlva jóval magasabb árat remélhet a PowerCo részvényeiért, mintha most bocsátaná áruba őket.
A tőzsde csak a második lépés lehet, és akkor válhat aktuálissá, ha a gyárak már javában működnek, és a szabványosított cellát már használják
– mondta Schmall a Reutersnek. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy a Volkswagen külső pénzügyi és szakmai befektetőkkel erősítse meg a PowerCót, ha szükségét látja.
A Volkswagen 2022 közepén leválasztotta akkumulátorfejlesztő és gyártó egységét, s partnereivel együtt 20 milliárd eurót szánt 2030-ig bezárólag beruházásokra, melyek révén 240 gigawattóra kapacitást építene ki, függetlenítve magát a külső beszállítóktól, egyben felzárkózva az elektromos autózás európai piacvezetőjéhez, a Teslához. Eredetileg hat helyszínen terveztek 40-40 gigawattóra kapacitással üzemeket, ezekből három biztosan megvalósul
- egy hazai pályán, Salzgitterben,
- egy másik a spanyolországi Valenciában,
- a harmadik pedig a kanadai Ontarióban.
Az átadásokat sorrendben 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben tervezik, s 2030-ra már a VW akkugyáraknak együttesen évi 20 milliárd eurós bevételt kellene szállítaniuk. Schmall egyúttal kizárta, hogy Európában még egy újabb akkumulátorgyárat építsenek, mondván: ez sem verseny-, sem költségszempontból nincs napirenden.
Terveik szerint a jövő évtől kezdve elektromos autóiknak legalább 80 százaléka már az általuk fejlesztett egységes cellákból álló akkumulátorokat fogja használni,
ezt a cellatípust három különböző kémiai összetételben fogják gyártani. Az egységesítéssel a wolfsburgiak milliárdokat tudnak megspórolni. A villanyautók árából ma is 40-45 százalékot az akkumulátorok tesznek ki, ezért kulcsfontosságú az elektromos átállás felgyorsítása érdekében, hogy ennek az árát minél lejjebb szorítsák.
Ebben pedig a kínaiak nagyon otthonosan mozognak, a hagyományos nagy autógyártók megtorpanását kihasználva rárepültek a piacaikra.
Fotó: AFP
Az akkumulátorgyártók kedvező piaci megítélésének egyik alapfeltétele, hogy kiterjedt és megbízható megrendelőik legyenek, lehetőleg hosszú távon lekötve a kapacitásaikat. Ez egy tőzsdei befektető számára is biztonságot ad.
Az IPO-piacot még mindig a magas hitelkamatok kötik gúzsba, a gazdasági bizonytalanságok és a geopolitikai feszültségek sem kedveznek a tőzsdei bevezetéseknek, ennek megfelelően pangás uralkodik az európai parketteken. Különösen Németországban, ahol a gazdaság recesszióba süllyedt, s ez a tőzsdei vállalatok nyereségtermelő képességein is nyomot hagy.
A hangulat nagyon rossz, a tőzsdei bevezetésekhez jelenleg nem megfelelő az időzítés
– hangsúlyozta a Reutersnek Andy Leyland, az SC Insights tanácsadó cég alapítója, hozzátéve, hogy a német IPO-piacot nyolc éve nem tapasztalt pangás jellemzi.
Illatorgia a frankfurti börzén
Ebbe az állóvízbe dobna most egy kisebb kavicsot a Magyarországon is aktív Douglas, amely a tőkepiaci körülményektől függően még az első negyedévben bevezetné részvényeit a frankfurti börzére. Azaz március végén akár meg is indulhat a kereskedés a német parfüm-kiskereskedő hálózat részvényeivel.
Fotó: Vytautas Kielaitis
Hétfői bejelentésük szerint 1,1 milliárd euró értékben vinnének részvényeikből a tőzsdére, a cég piaci kapitalizációja nagyjából 7 milliárd eurós lehet. A cég tulajdonosai ezzel párhuzamosan 300 millió eurós tőkeinjekcióval segítik a túl gyorsan túl nagyra nőtt áruházláncot, amely erőltetett terjeszkedésével piacot nyert ugyan, de egyúttal fuldoklik is az adósságban.
Most épp ennek a radikális csökkentése van soron,
az IPO-ból és a tőkebevonásból származó bevételt az adósságok csökkentésére fordítják, és hiteleik kedvezőbb feltételek melletti refinanszírozását is tervbe vették. A CVC Capital Partners által támogatott cégnek nagyjából 3,5 milliárd eurós tartozása van.
Sander van der Laan vezérigazgató a tőzsdei bevezetést a vállalat növekedési stratégiájának következő, logikus lépésének nevezte, cége az európai szépségápolási prémiumpiacon stabil helyet vívott ki magának, ennek a megerősítését is szolgálja az IPO.
A magyar piacon tíz fővárosi és 13 vidéki üzlettel jelen lévő Douglas a többi között Dior, Armani, Lancome, Guerlain, Rabanne és Estée Lauder minőségi termékeket forgalmaz, de saját márkás kollekcióval is rendelkezik.
A Douglas lehet idén a második fecske a frankfurti börzén a védelmi ipar számára jármű- részegységeket gyártó Renk után, amely épp egy hónapja debütált. A cég a finisben 10 százalékkal megtoldotta, s félmilliárd euróra növelte a tőzsdére vitt részvényeinek mennyiségét, elérve az 1,5 milliárd eurós piaci értéket.
A cég részvényei eddig 27 százalékkal értékelődtek fel, a Douglasnál is hasonló szépeket remélnek az IPO-tól. Debütálásukat az első fél évben németországi IPO-t tervező négy másik cég is árgus szemmel figyeli.
