Arany: másfél éve halmozza töretlenül Kína, de a többi jegybankot sem kell félteni

Áprilisi, 1,87 tonnára rúgó újabb felvásárlásával immáron 18 hónaposra bővült a kínai jegybank szakadatlan aranyvételi dömpingje, így a kínai központi pénzintézet jelenleg már 2264,3 tonnányi aranytartalékkal rendelkezik – írta meg a Bloomberg hivatalos kínai közlésekre hivatkozva.

Az arany iránt azonban távolról sem csak a kínai jegybank érdeklődik: a világ központi bankjai az idei első negyedévben 290 tonnányi nemesfémet markoltak fel, többet, mint korábban bármikor az év első három hónapjában, folytatva ezzel a tavaly megkezdett trendet. A jegybankok ugyanis már tavaly is minden korábbi rekordot megdöntve

a kereslet pedig továbbra is töretlen – teljesen érhető módon. 

A geopolitikai feszültségek ugyanis továbbra is szerves részét képezik a nemzetközi hangulatnak, mind a tőkepiacokat, mind a gazdasági kilátásokat tekintve, a tágabban vett bizonytalanságok ellen pedig nemcsak a kisbefektetők és a befektetési vállalatok, de a jegybankok is a sárga nemesfém adta biztonságba menekülnek.

Ennek következtében az arany árfolyama idén áprilisban meghaladta a 2400 dolláros unciánkénti árat is: a kurzus 2431 dollárig menetelt, mielőtt korrekcióba kezdett, messze felülmúlva ezzel korábbi, 2200 dollár környéki rekordértékét.

Az elmúlt napokban megindult korrekció mögött elsősorban az áll, hogy a Fed feje, Jerome Powell az amerikai jegybank múlt heti kamatdöntését követően olyan kijelentéseket tett, amiket a piacok úgy értelmeztek, hogy a szervezet a vártnál hosszabban kell majd magasan tartsa a világ legnagyobb gazdaságának kamatkörnyezetét, hogy letörje a ragadóssá váló inflációt.

A hosszan magasan maradó kamatkörnyezetben pedig továbbra is vonzóak maradnak az amerikai kincstárjegyek által nyújtott hozamok, így a befektetők egy része inkább azokat markolja fel a kamatot nem fizető nemesfém helyett.