Európa legnagyobb szoftvercégének vezetője az MI miatt figyelmezteti az uniót
„Teljesen ellenzem a technológia szabályozását, mivel árt Európa versenyképességének, ha az Egyesült Államokban jobban lehet tesztelni a mesterséges intelligenciát (MI)” – mondta a legnagyobb európai szoftvercégnek számító SAP vezérigazgatója, Christian Klein a Financial Timesnak a Szilícium-völgyben tett látogatása során.
Hozzátette: ha az unióban túlszabályozzák az adatok felhasználását, de az Egyesült Államokban nem, akkor az öreg kontinens hátrányba kerül. Érdemes megemlíteni: a német vállalat évente 2 milliárd eurót fektet be a mesterséges intelligenciába, ami csak töredéke annak a 100 milliárd dollárnak, amelyet a nagy technológiai óriások idén a területre költöttek.
Nem a SAP vezetője az egyetlen, aki az MI miatt bírálja az uniót: Mark Zuckerberg, a Meta és Daniel Ek, a Spotify vezérigazgatója augusztusban egy véleménycikkben kritizálta a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciát érintő európai jogszabályokat.
A milliárdosok szerint a következetlenségek – például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – hátráltatják a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését.
A szabályozás miatt több cég kerüli Európát
A z Európai Unió tavasszal hozott jogszabályt a mesterséges intelligenciáról: minél nagyobb a társadalomnak okozott kár kockázata, annál szigorúbbak a szabályok, például az adatvédelmi előírások. Emiatt több cég elkerüli az öreg kontinenst: például a Metának Llama néven saját nagy nyelvi modellje van, amelynek a legújabb verziója (Llama 3) áprilisban jelent meg, és ez hajtja a cég Meta AI nevű mesterségesintelligencia-asszisztensét.
A vállalat chatbotja a WhatsApp, az Instagram, a Facebook és a Messenger alkalmazásban érhető el ingyen, de Európában egyelőre nem használható.
A Meta AI képeket generál, kérdésekre válaszol és animációkat készít. Bár az MI általánosságban lenyűgözte a kutatókat, az etikusok és a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomban. Emiatt egyre több országban fogadnak el törvényeket, aminek az érintett vállalkozások nem mindig örülnek.
Mindenki mesterséges intelligenciát fejleszt
A több mint másfél éve elindított ChatGPT villámgyorsan meghódította az internetet, mivel képes az emberi beszélgetés pontos utánzására, szöveget generál, képeket és videókat készít. Tud dalokat komponálni, recepteket, e-maileket szerkeszteni vagy fogalmakat tömören összefoglalni az interneten talált információk felhasználásával.
Mindez felkeltette a riválisok érdeklődését is, és jó néhány cég dobta piacra a saját megoldását, valamint a vállalatok azzal igyekeznek a hírekbe kerülni, illetve növelni az eladásokat, hogy termékeikbe MI-t építenek be. Így tett a Microsoft mellett Elon Musk, de van már orosz chatbot is.
Vége a jótékonyságnak: valódi céggé válik az OpenAI, Sam Altman is kap részesedést
Az OpenAI a legnagyobb tech startup ma világszerte, amelybe dollármilliárdokat pakolnának a különböző befektetők, ám a cég vezetési struktúrája nem igazán emlékeztet normális vállalatra, hiszen az OpenAI eredetileg egyfajta jótékonysági kutatóintézetként indult. Ezzel ugyan a társaság képes volt több tízmillió dollárt összegyűjteni, ám hamarosan kiderült, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése annyira drága, hogy nem lehet pusztán adományokból finanszírozni.
