Se nyuszi, se oroszlán: díjazza a forint az MNB-t
A vártnak megfelelően nem csökkentett kamatot kedden az MNB, és eldőlt az ennél is fontosabb kérdés is: a dollár megizmosodása Donald Trump két héttel ezelőtti amerikai elnökválasztási győzelme óta nem hajszolta bele a magyar jegybankot egy régiós versenybe sem a várható monetáris szigort illetően. A forint meghálálta a nyugalmat: valamelyest gyengült, de nem számottevően, nem emiatt, és a lengyel zlotynál kevesebbet.
A Világgazdaság korábban elemzésben latolgatta az esélyeit, szembe próbál-e menni majd az MNB kamatülését követően a dollár nyomulása jellemezte árral, amely odasózott szinte minden más devizának, a feltörekvő és a fejlett gazdaságokban egyaránt. Arra jutottunk, hogy ez másnak sem sikerült.
Régiós jegybankok: az MNB nem érzett késztetést „felzárkózni”, a forint nem bánja
Amit a magyar jegybank tehetett volna: ha felzárkózik kommunikációjában a cseh és a lengyel jegybankhoz. Az előbbi november 7-i kamatcsökkentése után jelezte: döntéshozói már arról tárgyaltak, mikor kell elkezdeni a kamatemeléseket. A lengyelek pedig azt hangoztatják, hogy akár már a jövő év első felében elkezdhetik visszaforgatni a tavaly őszi lengyel választás előtt befejezett kamatcsökkentéseiket.
Az MNB hozzájuk képest a múlt havi kamatülése után ott tartott, hogy
akár huzamosabb ideig változatlan maradhat az alapkamat.
Virág Barnabás alelnök ennél kedden sem ment tovább, és a forintnak az amerikai elnökválasztást követő gyengélkedése ellenére sem kezdte el pedzegetni a majdani kamatemeléseket, ami egy fokkal már erősebb, akár árfolyam-támogató üzenet lett volna.
A forint mégsem szállt el, még az a hír is belefért, hogy volt olyan tag a monetáris tanácsban, aki kamatcsökkentést szeretett volna. Az euró ellen a kereskedés vége felé negyed százalékkal állt gyengébben a forint, mint egy nappal korábban, 407,2 környékén. Kétszer ekkorát gyengült, 4,33 környékére a lengyel zloty (miközben a cseh korona ezúttal megúszta).
A forint gyengülésének oka nem az volt, hogy a magyar monetáris politika még mindig nem olyan szigorú, mint a régióban másutt – ez kiolvasható a zloty mozgásából.
Az együttes gyengülést az okozta, hogy a nemzetközi alapszél, az euró-dollár kereszt mozgása megint nem volt kedvező (valamelyest erősödött a dollár), és még inkább – jelentette a Bloomberg – egy másik hír: Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a nukleáris doktrína szigorítását.
Ehhez kapcsolódtak még más fejlemények, amelyeket a piaci szereplők a geopolitikai kockázat emelkedéseként értékeltek a régióban, és amelyekről Orbán Viktor magyar kormányfő összefoglalóan azt mondta: rendkívül veszélyes pillanatban vagyunk. Európa-szerte estek a részvényárak is, a régiónkban is, köztük például a geopolitikára érzékeny OTP-papír.
A magyar infláció szinte a céltábla közepén csücsül
A magyar jegybank kommunikációs mozdulatlansága azt üzenheti: amikor óriási szelek fújnak, hiábavaló a vitorlák finomhangolása.
Egy másik olvasat: indokolt is lehet a különbség a régiós jegybankok szigora között, hiszen a lengyel infláció jóval meghaladja a helyi célsávot, a cseh a teteje felé közelít, miközben a 3,2 százalékos magyar ráta szinte a céltábla közepén ül.
Emellett a 6,5 százalékos magyar alapkamat jobban kipárnázza a forintot, mint
- az 5,75 százalékos lengyel irányadó ráta
- vagy a 4 százalékos cseh fő kamat.
Egy bizonyos: az új Trump-éra kezdete nem a kamatcsökkentések időszaka a régiónkban és másutt sem. Vitatkozni legfeljebb azon lehet, nyitva voltak-e ablakok korábban a gyorsabb kamatcsökkentésekre, hogy most majd alacsonyabb szintről kelljen felfelé indulni. Ez azonban spekulatív mezőkre vezethet, és azt sem tudni, nem rosszul sült volna-e el pont most az alacsonyabb kamat.
