Júniusban is zajlott már az adok-kapok az amerikai–kínai viszonyban, akkor a Shein és a Temu hátán csattant az ostor, de akkor sült fel a Toyota is, miközben már nagy sikereket ért el a kínai BYD. Az autóipari híreken túl a hazai tőkepiaci híreink is népszerűek voltak, de megragadta az olvasók figyelmét a világ leggazdagabb emberének a gesztusa is. Ezek voltak a pénz- és tőkepiaci rovat legolvasottabb cikkei júniusban.
Az Egyesült Államokban megelégelték az interneten rendelt és a futárkapacitásokat lekötő kínai gagyiáradatot, s adminisztratív eszközökkel próbálták lenyesegetni az e-kereskedelem vadhajtásait. És a költségvetésbe az elnéző vámkezelés miatt kieső dollárokat, amelyek halmozódva már milliárdos tételeket képviselnek. Mindez a londoni tőzsdei bevezetését szervező kínai Sheinnek és a Pinduoduo csoporthoz tartozó, agresszív kereskedelmi politikájáról elhíresült Temunak okozott gondot, a tőlük rendelő amerikaiaknak pedig nem kevés bosszúságot és fizetnivalót.
A tengerentúlon arra hivatkoztak, hogy a kínai cégek aktív vagy passzív közreműködésével hatalmas mennyiségű vámolatlan csempészáru áramlik az országba. Ami legföljebb az eladónak és a vevőnek jó, viszont súlyos károkat okoz a költségvetésnek és az amerikai piacon tisztességesen dolgozó iparvállalatoknak és kiskereskedőknek. A szigorításra azért kerül sor, mert az előrejelzések szerint idén több mint egymilliárd darab, átlagosan 50 dollár értékű csomag érkezik az Egyesült Államokba.
A japán autóipar hányattatásai is folytatódtak. A japán közlekedési minisztérium négy korábbi modellnél – köztük a nagyon népszerű Toyota Crownnál – látta bizonyítottnak, hogy szakmai berkekben és a közönségszavazásokon a világ legmegbízhatóbb járművei közé sorolt Toyota módosított, megerősített tesztjárművekkel érkezett a töréstesztekre, míg a gyalogosbiztonsági, azaz gázolási teszteken hibás adatokat adott meg. Az utóbbira hivatkozva most
forgalmazását függesztették fel.
A fentiek közül a Yaris Crosst Magyarországon is forgalmazzák tízmillió forint körüli alapáron.
Warren Buffett befektetési holdingja, a Berkshire Hathaway apró adagokban adogatta el a piacvezető kínai elektromosautó-gyártóban lévő részesedését. Az Omahai Orákulumként tisztelt 93 éves nagybefektető júniusban immár másodszor fedte fel kártyáit, pontosabban tette ezt helyette a hongkongi tőzsde üzemeltetője, amelynek honlapján hivatalos közleményben jelent meg, hogy a Berkshire június 19-én 2 017 500 BYD-részvényt értékesített 234,5 hongkongi dolláros árfolyamon, s ebből 470 millió hongkongi dollárra tett szert, ami 60 millió amerikai dollárnak felel meg.
Pedig a BYD már akkor sem teljesített rosszul, sőt: májusban a cég 331 817 új generációs autót – elektromosat és tölthető hibridet – értékesített, megközelítve a tavaly decemberben 341 043 autóval felállított történelmi eladási csúcsát.
Közben a hatodik hónapban kijött adatok szerint jól teljesítettek a részvénypiacok, az év derekához közeledve az európai, az amerikai és a pesti börzén is két számjegyű árfolyamralinak örülhettek a befektetők. A kedvező tőzsdei széljárás a hazai részvényalapok teljesítményén is tetten érhető volt, szép számmal akad közöttük szűk fél év alatt 15 százalék feletti hozamot szállító befektetés is.
A BAMOSZ adatbázisában szereplő 258 részvényalap közül mindössze hét állt pirosban az év eleje óta számított hozamokat tekintve, legalább 10 százalékos árfolyam-emelkedést ellenben több mint felük – 152 termék – tudott felmutatni. Ennek alapján igencsak nehéz volt melléfognia annak, aki a kockázatosabb, de profi befektetők által kezelt eszközökben fialtatta a pénzét.
Júniusban döntött úgy a svéd Northvolt és a BMW közösen, hogy a Northvolt tevékenységét a következő generációs akkumulátorcellák fejlesztésére összpontosítja, egyúttal a német autógyártó visszavonta 2 milliárd eurós akkumulátorrendelését olyan modellekre, mint az i4 és az iX, mert a minőség nem felelt meg az elvárásoknak. De a BMW továbbra is erősen érdeklődik egy nagy teljesítményű körkörös és fenntartható akkumulátorcella-gyártó létrehozása iránt Európában. Azóta még rosszabbra fordult a Northvolt sorsa, friss hír, hogy csődvédelmet kért Amerikában.
Május végén átlépte az 1500 milliárd forintot a K&H befektetési alapjaiban kezelt vagyon. Ez tizenhét hónap alatt 50 százalékos plusz , ami kiugróan jó eredmény – közölte a pénzintézet. A magas hozamok mellett a friss pénzek is növelték az ügyfelek K&H-ra bízott befektetéseinek értékét. A lassuló infláció és az alacsonyabb hozamkörnyezet ellenére a befektetési kedv továbbra is megmaradt, hiszen a legfontosabb a megtakarítók számára a reálhozam, amelyet egyre szélesebb alapkezelői palettán keresztül érhetnek el.
Júniusban derült ki az is, hogy újabb rekordokat ért el májusban a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe. Ugyan a BUX áprilishoz képest a hónap végére kissé visszaesett, és 67 906,5 ponton zárt, a május 27-i 69 803 pontos záróértéke napi rekord a hazai tőzsdetörténetben. Az azonnali részvénypiac forgalma 284 milliárd forintra nőtt, a hazai papírok napi átlagban 13,5 milliárd forintért cseréltek gazdát. Azóta hol van már a 68 ezer pont alatti BUX, mostanában a 80 ezer pontos határt feszegeti a tőzsdemutató.
A heti rendszerességgel tartott három hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 milliárd forintért vitt piacra állampapírt, ám az elsődleges forgalmazók 85,5 milliárd forintnyi ajánlatából végül 35,5 milliárd forintot fogadott el. Azóta sajnos leapadt az érdeklődés valamelyest.
A hónap elején írtuk meg azt is, hogy Bernard Arnault francia milliárdos kinevezte fiát, a 29 éves Frédéricet az LVMH Moet Hennessy Louis Vuittont irányító egyik családi holdingvállalat élére. A luxusbirodalom 75 éves urának negyedik gyermeke apjához hasonlóan az Ecole Polytechnique mérnöki iskolában végzett, korábban pedig az LVMH órarészlegének a vezérigazgatójává is kinevezték. Ő és bátyja, Alexandre áprilisban foglaltak helyet az LVMH igazgatótanácsában, csatlakozva idősebb testvéreikhez, Delphine-hoz és Antoine-hoz.
Többen is érdeklődhetnek az OTP által is kinézett, eladósorba került észt Luminor bank iránt – írtuk szintén a nyár derekán. A baltiak állítólag jobban örülnének, ha a pénzintézet lengyel tulajdonba kerülne, az OTP-részvényesek ebben az esetben jókora rendkívüli osztalékkal vigasztalódhatnak. A Puls Biznesu című üzleti lap ugyanis arról írt, hogy a balti országok erősen lobbiznak azért, hogy lengyel kézbe kerüljön a térség meghatározó pénzintézete, az észt központú, de Litvániában és Lettországban is tevékenykedő Luminor. A tranzakcióról azóta sem érkezett konkrét hír.
Kifizethető marad-e az üzemanyag, mit tud a benzinpiac új szereplője, túléljük-e a Volán-sztrájkot, mi lesz a MÁV-val, de mindenekelőtt: merre tart a magyar GDP? – ezek voltak a Világgazdaság legolvasottabb hazai vonatkozású januári hírei.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.