Mekkora a magyar GDP lendülete, mennyiért és hogyan közlekedhetünk – a magyar gazdaság legolvasottabb januári hírei a Világgazdaságban

Döntően a közlekedést érintő cikkek vezették a Világgazdaság januári, hazai tárgyú olvasottsági toplistáját. A prímet azonban az az írásunk vitte, amely a GDP-növekedés mértékének esélyeit vetette össze más európai országokéval.

GDP: egész Európában nincs példa arra, amire a magyar kormány készül

A kormány év eleji előrejelzése azt vetítette előre, hogy az idén a magyar gazdaság nő a legjobban az Európai Unióban. A GDP-növekedés tervezett mértéke messze felülmúlta a régiós és a nyugat-európai várakozásokat. Igaz, a prognózisok szórtak. Magyarország bruttó hazai terméke 2023 harmadik negyedévében negyedéves bázison már 0,9 százalékkal emelkedett, ez egyúttal azt jelenti, hogy egy év után véget ért a gazdasági kibocsátás esése. A negyedéves alapú hazai növekedés az uniós átlagot 0,1 százalékkal haladta meg.

Az ország idei gazdasági növekedése 3,6 százalékos lehet Varga Mihály pénzügyminiszter és 4 százalékos Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter januári közlése szerint. A cikk sorra veszi a régiós és az azon kívüli uniós országok várakozásait. Arra jut, hogy tőlünk nyugatabbra a helyzet hasonló, mint a térségünkben: nem volt jobb a magyar növekedési kilátásoknál.

Ön is észrevette? Sorra festik át piros-fehérre a Mol kutakat Magyarországon – ez van a háttérben

Miután az Orlen átvett a Moltól 63 magyarországi benzinkutat, azokat átalakította a saját arculata szerint. Az eddig zöldbe burkolózó töltőállomások az Orlenre jellemző piros-fehér színeket kapták. A vevő elsőként az M1-es bevezetőjén működő töltőállomást festette át, erről egy fotót is megosztott a közösségi oldalán.

A Molnak a Grupa Lotos SA-val és a PKN Orlennel kötött megállapodása révén a Mol csoport hálózata több mint 410 Lotos Paliwa töltőállomással bővült Lengyelországban. A 64 magyarországi töltőállomás 2024. január 8-tól a tervek szerint április végéig került át az Orlenhez.

Szijjártó Péter halálos megfenyegetése: az egyik legjobb magyar testőr feltárta, mi zajlik a háttérben

Mi a teendő, amikor egy nemzetbiztonsági szempontból fokozottan védett személyt halálosan megfenyegetnek? Erről kérdeztük Pomozi Sándor dandártábornokot, Áder János volt köztársasági elnök testőrségének vezetőjét annak apropóján, hogy az Ungvárra készülő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter halálos fenyegetést kapott. Mint megtudtuk, természetesen nem a fenyegetés pillanatában lép életbe egy védett vagy nemzetbiztonsági szempontból is fokozott védelemben részesített személy megóvása, hiszen az a hivatali ideje alatt, bizonyos esetekben utána is folyamatos.

A védettségért felelős szakemberek folyamatosan készülnek az ilyen esetekre, mondhatni, preventív szándékkal, és állandóan monitorozzák a lehetőségeket. Nem csupán a testőrség tagjai, hanem a védett személy közvetett és közvetlen munkatársai is figyelik azokat a jeleket, amelyek aggodalomra adhatnak okot. A testőrséggel való együttműködés azért fontos, mert így van idő felkészülni egy esetleges komolyabb fenyegetésre, nem beszélve a merénylet meghiúsításáról.

Alapvető joggá teszik Magyarországon a tömegközlekedést – 13 milliárd euróból újítják meg a MÁV-ot

Lázár János korszakos szemléletmódváltást vázolt fel a magyarországi közösségi közlekedésről. Minden abba az irányba mutat, hogy a jövő a vonatoké és a buszoké.

A makói Rádió7-ben elhangzott beszélgetésben az építési és közlekedési miniszter jelezte: alapvető joggá teszik Magyarországon a tömegközlekedést, és 13 milliárd euróból újítják meg a tömegközlekedést. Megjegyezte, hogy bár ő maga nem közlekedési szakember, a józan ész felfogása szerint, 

Ezt tükrözi az ország- és vármegyebérlet, amelyből már 4,5 millió fogyott, és ami világossá tette, hogy érdemes leegyszerűsíteni a jegyek és bérletek rendszerét. Ezt 32 év alatt nem tudták megoldani, de most egységes tarifarendszer áll fel, és indul a menetrendek összehangolása.

• Márciustól az ország- és a vármegyebérlet maradt, a létező 65 kedvezmény pedig átalakult.
• Ekkortól 14 év alatt mindenki ingyen közlekedhet, ahogy 65 év felett is.
• A 14–25 év közötti korosztály 50 százalék kedvezményt kap, de ha egyben diák is, akkor már 90 százalékot.
• A közszolgálatban (pedagógusok, egészségügy) dolgozók 50 százalékkal utazhatnak, ehhez azonban regisztrálniuk kell.
• Nagycsaládosok és a fogyatékkal élők szintén ingyenesen közlekedhetnek.
• Ezen felül preferálják a kártyás fizetési lehetőséget az autóbuszokon.

Meglepetés: megszületett a döntés az új üzemanyagárakról – péntektől jókora árcsökkenés lép életbe

A cikk arról számol be, hogy a megjelenése utáni péntektől a gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 10 forinttal csökken. A benzin beszerzési ára azon a héten nem változott. A 95-ös benzin literjének átlagára maradt 562 forint, a dízelé pedig 599 forintról 589 forintra süllyedt. Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója előzőleg arról beszélt, hogy ha a makrogazdasági körülmények árváltozást hoznak a nagykereskedelemben, azt a kiskereskedelmi piac is követni fogja. Az írás azzal biztat, hogy ha így folytatódik az árváltozás, akkor már nem is fáj annyira a januártól bekövetkezett, első körben 20 forintos literenkénti jövedékiadó-emelés.

Tömeges leárazásba kezd az egyik legnagyobb bolt Magyarországon – már él az akció

Január 2-tól még több az extra akció és a mennyiségi vásárláshoz kötött kedvezmény a SPAR és Interspar üzletekben – ez derült ki a boltlánc kibővített akciós újságjából. A magyar kiskereskedelem második legnagyobb szereplője 1200 akciós ajánlattal indította az új évet.

A döntést azzal indokolta, hogy az ünnepekre való készülődés a sok öröm mellett megterheli a fogyasztók pénztárcáit, ezért a tapasztalatok szerint a hétköznapok visszatértével, az év első hónapjában még jobban odafigyelnek arra, hogy miként spóroljanak. Ezt könnyíti meg a SPAR. Olyan árucikkel váltak elérhetővé, amelyeknél bizonyos mennyiség megvásárlása esetén akár 55 százalékos kedvezmény is volt. A hetente csökkenő árakon túl az egyéb kedvezmények, akciók, hűség- és kuponajánlatok is elérhetők.  

A Volánbusz közzétette a sztrájk alatti menetrendjét

Nem sikerült megegyezni a bérekről a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezettel (SZAKSZ), így január 28-ra és 29-re sztrájkot jelentettek be Volánbusz sofőrjei. A társaság akkorra már megszervezte a menetrendet, hogy megfeleljenek az elégséges szolgáltatás követelményének. A MÁV-Volán arra kér mindenkit, hogy indulás előtt tájékozódjanak a menetrendekről.

A tulajdonosi ajánlat szerint a 2024–2026-os, hároméves bérfejlesztési ciklus alatt a cégcsoport munkavállalóinak alapbére átlagosan legalább 25 százalékkal növekedne, míg az első évben, 2024-ben egységesen havi 70 ezer forinttal nőne a vállalatcsoport minden munkavállalójának alapbére. Ez átlagosan 16,8 százalékos, a Volánbusz autóbusz-vezetői esetében 20,5 százalékos béremelést jelentene már idén.

A MÁV-Volán közleményében azt írta, hogy az érdekképviseletek többsége elfogadhatónak tartja az ajánlatot, egyedül a SZAKSZ nem ment bele a feltételekbe. A cégcsoport közölte: azon dolgoznak, hogy minél előbb megköthessék a bérmegállapodást, és szorgalmazzák, hogy a tárgyalások minél előbb folytatódjanak.

Ki mennyit fizet? – bánkódhatnak a Telekom és a Yettel ügyfelei, de a vodafone-osok örülhetnek – itt a végeredmény

Kiszámoltuk, hogy a nagy mobilszolgáltatók közül melyik cég ügyfelei jártak a legjobban és a legrosszabbul. A Telekom, a Yettel és a Vodafone ugyanis távolról sem azonos mértékben emelte az árait. Elsőnek a Vodafone hozta nyilvánosságra a díjemelést, aztán a Telekom következett, végezetül pedig a Yettel. A társaságok ebben a sorrendben 15,4, 15 és 15,3 százalékos korrekciót hirdettek meg 2024-re. 

Mindez forintra váltva ugyan csekély különbség, de mégiscsak kialakult egy rangsor a szolgáltatók között: az idén a Telekom emel a legkisebb mértékben, majd a Yettel jön, és végül a Vodafone. Ezzel le is lehetne zárni a kérdést, csakhogy így félrevezető képet kapnának az ügyfelek. Merthogy arra a kérdésre, hogy melyik szolgáltató drágított a legjobban, némiképp összetettebb a válasz.

Ám ha a 2023-as és a 2024-es drágítást összeszámoljuk, akkor élesebb az árverseny két év alatt:  

• a Yettel 29,8,
• a Telekom 29,5,
• a Vodafone csak 24,79 százalékkal emelte az árait.

Vagyis a Telekom két év alatt mintegy 30 százalékkal (29,5 százalék) drágított, mindössze 2,6 százalékkal kevesebbel a KSH által meghatározott kumulált (32,1 százalékos) kétéves átlagnál.  

A Yettel is majdnem ugyanennyivel, pontosan 29,8 százalékkal, ami 2,3 százalékkal tér el a KSH két évre számított adataitól.

A Vodafone kétéves távlatban összesen 24,79 százalékkal emelt, ami már 6,41 százalékos előny a KSH-indexhez képest.

Kedvezményt adnak az autópálya-matricákra: sokan olcsóbban vásárolhatják meg az engedélyt

Tíz éve érhetők el kedvezmények az autópálya-matricáknál. Ezek az idén is igényelhetők, de nem mindenki számára. Január végén járt le az éves autópálya-matricák jogosultsága. A megújításukhoz igencsak zsebbe kell nyúlni, ezért is fontos tudni, hogy különböző kedvezményeket lehet érvényesíteni megvásárlásukhoz.

Az Infostart emlékeztetett, hogy a kedvezmények nem járnak mindenkinek: ezeket alapvetően a mozgáskorlátozottaknak és a nagycsaládosoknak tartják fenn. Ők olcsóbb matricára jogosultak, hiszen a D2 díjkategóriába tartozó gépjárművükre D1 kategóriájú e-matricát vásárolhatnak. Ehhez előzetesen be kell jelenteni az igényt bármely közlekedési igazgatási hatóságnál (járási hivatal, kormányablak).

Az olcsóbb autópálya-matrica vásárlásának a feltétele, hogy a D2 díjkategóriába (kistehergépkocsi, lakóautó, mikrobusz) tartozó személygépkocsi tulajdonosa vagy üzembentartója legalább három gyermek után családi pótlékban részesüljön vagy mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkező személy vagy annak egy háztartásban élő hozzátartozója legyen.

A nagycsaládosoknak minden évben meg kell újítaniuk a kedvezményüket, és ezt január 31-ig tehetik meg.

Horror sztrájk fenyegetett

Január 28-án megkezdődik a munkabeszüntetés a Volánbusznál – írtuk. Az igazi horror hétfőn, a munkabeszüntetés második napján üthet be. Előzőleg, szombat délután sztrájkfelhívás jelent meg a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) közösségi oldalán. Ezt azért nem lehetett eddig biztosra venni, mert a bértárgyalás továbbra is aktív a munkáltató és a munkavállalói oldal között. Így aztán az utolsó pillanatig sem lehet kizárni, hogy fordulat állhat be. Mindez továbbra is benne van a pakliban, de már biztosan nem vasárnap és hétfőn. Akkorra ugyanis a SZAKSZ sztrájkba hívta a dolgozókat. 

Mindezek alapján, az autóbuszvezetők (helyközi, helyi) 2024. január 28-án nulla órától 2024. január 29. napján üzemzárásig az elégséges szolgáltatás fenntartásával kívánták szüneteltetni a a tevékenységüket. Ennek megfelelően a helyi közlekedésben január 28-án 336 járat maradt ki, míg a sztrájk második napján, január 29-én 3283. A munkáltató és a SZAKSZ közötti vita egyébként nem tűnik feloldhatatlannak. A MÁV-Volán tulajdonosi jogait gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) három évre kötne egyezséget úgy, hogy az idén minimum 70 ezer forinttal emelné mindenki bérét a cégcsoportnál. A SZAKSZ 90 ezret akar 2024-re, és csak erre az évre akar megállapodni. Ehhez egyébként más szakszervezetek is ragaszkodnak.

Az ÉKM csoportszintű megállapodást köt, tehát nem csak a Volánbuszra vonatkozót. Márpedig a SZAKSZ csak a Volánbusznál működik. Tehát viszonylag nehezen elképzelhető, hogy egy volános szakszervezet olyan eredményt tudna elérni a bértárgyalásokon, amelyet aztán a MÁV-ra és a HÉV-re is kiterjesztenének. De nyilván semmilyen eshetőséget sem lehet kizárni. Már csak azért sem, mert a kétnapos sztrájkot követően, rögtön kedden Lázár János tárgyalni hívta a MÁV-Volán szakszervezeteit. A tárcavezető ígérete szerint erre a találkozóra új ajánlattal készül. Hogy ebben mi szerepel majd, az bizonyosan attól is függ, mekkora lesz a tényleges sztrájkrészvétel vasárnap és hétfőn: elér-e kritikus szinte a naponta 4,5 millió embert kiszolgáló országos tömegközlekedési hálózatban.