Bő egy hete érhető el a minden fronton megújított hazai lakossági állampapírpiaci kínálat, a befektetők pedig nem haboztak két marékkal nyúlni az elmúlt időszakhoz mérten nagyot javuló kínálat termékei felé: az első, még csak tört héten is közel 250 milliárd forintnyi forgalmat generált a piac, amely a megelőző hetekben a 40 milliárdot sem tudta elérni.
A keresleti ugrás pedig messze nem véletlen: a FixMÁP, valamint a MÁP Plusz egyaránt valamivel több, mint 40 százalékos hozamot garantál a befektetők számára 5 éves futamidő mellett, ez pedig – lévén sem kockázat, sem adóterhek nincsenek a papír tájékán – kifejezetten vonzó lehetőség a befektetők számára.
De valóban ennyire jó döntés 5 évre elköteleződni a pénzünkkel, még ha a jelenlegi inflációs környezetet meg is haladó hozamot látunk az állampapírpiacon? Lehetne ennél jobban fialtatni a pénzünket más eszközökben?
Az elmúlt öt évet tekintve egyértelműen igen a válasz a kérdésre, de messze nem ilyen egyszerű a képlet.
A hazai lakossági állampapírpiac kivételével ugyanis gyakorlatilag nincs olyan befektetés, amely mindenfajta kockázattól mentes volna:
járnak, így ugyan a hozamok is többszörösei tudnak lenni egy állampapírvételének, a nyugalom messze nem garantált, gyakorlatilag egyetlen más eszköz esetében sem. Na de nézzük is az elmúlt öt évet, 2020 októbere óta milyen hozamokat lehetett elérni a napjainkban leginkább mainstreamnek mondható befektetésekkel.
Két éve még minden bizonnyal nem szerepelt volna egy ilyen összehasonlításban a bitcoin, hiszen a kriptodevizák kérdésköre még napjainkban is rengeteg érzést és ellenérzést vált ki, nemcsak a lakossági kisbefektetőkből, de az intézményi profikból és a felügyeleti szervekből is. Az elmúlt szűk két évben azonban az amerikai bitcoin-ETF-ek elindulása, majd az irántuk előálló hihetetlen kereslet, melyet messze nem csak a spekulatív lakossági vételek hajtanak, már gyakorlatilag belebetonozta a kriptopiac királyát a tőkepiaci főcsapásvonalba, így a tokent – melynek piaci kapitalizációja 2,4 ezermilliárd dollár, annyi, mint az ötödik legnagyobb amerikai cégnek, az Amazonnak – már egész egyszerűen nem lehet megkerülni.
És, mint látszik, nem is érdemes:
a bitcoin az elmúlt öt év során 1000 százalékos hozammal rukkolt elő, ezen teljesítmény mellett minden más vizsgált eszköz szó szerint eltörpül.
A négyes fogat második helyére már a BUX index került, a hazai részvénypiac 200 százalékos teljesítménye pedig, ha a bitcoin szédületes ralija nem torzítaná ilyen drasztikusan a képet, igazán kiemelkedőnek tűnne az amerikai részvénypiac és az arany duplázása mellett – félreértés ne essék, így is az.
A magyar részvényeket kifejezetten keményen viselte meg a Covid-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború kirobbanása is, a BUX azonban a félelmek visszahúzódásával dinamikusan indult meg felfelé, lendülete pedig olyan jelentőssé vált az elmúlt évekre, hogy bőven lenyomta a világ menedékeszközét, az aranyat, és a világ legkedveltebb részvénypiacát, az amerikai tőzsdét is. Pedig katalizátornak ezek sem voltak híján: a nemesfémet a rég nem látott szintre emelkedő geopolitikai eszkaláció mellett a szintén erős gazdasági bizonytalanság is segítette, az amerikai piacot pedig a mesterséges intelligencia berobbanása tolta és tolja a mai napig szinte napról napra újabb csúcsokra.
Sokat emlegetik a befektetési guruk, hogy egy-egy eszköz vagy eszközosztály múltbéli teljesítményéből nem szabad következtetni a jövőbeli, várható hozamára. Ez kétségtelenül igaz, és azt a jelenlegi összehasonlítás során is érdemes kiemelni, hogy
A jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, és nem minősül befektetési tanácsnak, ajánlásnak vagy pénzügyi elemzésnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.