A világ legtőkeerősebb gyógyszergyárai – mint például a Biogen, a Novo Nordisk vagy az Eli Lilly – már eddig is dollármilliárdokat költöttek az Alzheimer-kór, az agypusztító betegség vizsgálatára és gyógyítására, ám idén még jobban felpörög a szegmens – írja a Bloomberg.
Bármilyen áttörés a vizsgálatokban vagy a gyógyszerek engedélyezésében nagy hatással lehet a részvényárfolyamokra, mivel a Bloomberg Intelligence becslése szerint a szegmens értéke 2030-ra elérheti a 13 milliárd dollárt.
Az Alzheimer-kór elleni gyógyszereket fejlesztő cégek persze már láttak nagy csúcsokat és mélypontokat. A Biogen részvényei 2020 novemberében egyetlen nap alatt 44 százalékkal emelkedtek, miután egy kísérleti gyógyszer hatásosnak tűnt, majd napokkal később jött a keserű ébredés, miután nem kapták meg az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) tanácsadói testületének támogatását. Bár a Biogen végül a következő évben megszerezte az engedélyt, a gyógyszer hatékonyságával kapcsolatban felmerült aggályok miatt végül lemondott róla, ahogy más készítmények is megbuktak a piacon.
A vibráló piacra jellemző, hogy két új gyógyszer már most is elérhető az Egyesült Államokban. A Biogen és japán partnere, az Eisai által gyártott lecanemab-hatóanyagú készítményt Leqembi, az Eli Lilly donanemabalapú szerét pedig Kisunla néven forgalmazzák. Mindkét gyógyszer az Alzheimer-kór korai stádiumában lévő betegek agyi amiloidszintjének csökkentésével hat, és lassítja a betegség lefolyását, tehát nem állítják meg vagy fordítják vissza. Ráadásul mindkét kezelésnek vannak mellékhatásai, közéjük tartozik az agyvérzés és az agyduzzanat is.
Van tehát még bőven piaci lehetőség a szegmensben, a következő részvények lehetnek érdekesek ebben az évben.
A Leqembit jelenleg infúzió formájában kapják a betegek, de a Biogen és az Eisai kifejlesztett egy olyan változatot is, amelyet otthon is be lehet adni. Ha elnyeri a hatósági engedélyt, a betegeknek nem kellene utazniuk a kezelésért.
Egy másik kapcsolódó részvény, amelyre érdemes figyelni, a svéd BioArctic, amely felfedezte a Leqembit, és jogdíjra jogosult a gyógyszer után. A részvények a 2017-es tőzsdére lépés óta több mint nyolcszorosukra drágultak, tavaly azonban elakadt a rali, mivel a vártnál kevésbé volt sima a piaci bevezetés.
Az Eli Lilly Kisunla nevű gyógyszere 2024 júliusában kapta meg az FDA engedélyét, ám idén derülhet ki, hogy alakul a Leqembivel folytatott piaci harca. A vállalat azonban egy remternetug néven ismert, injekcióban és infúzióban is alkalmazható követő gyógyszert is fejleszt. A késői fázisú klinikai vizsgálatban a Bloomberg Intelligence elemzői szerint az amiloidplakkok kiürülését és biztonságosságát fogják értékelni, ami már jelezheti, hogy jobb kezelési lehetőség lesz-e, mint a Kisunla. Jean Rivera Irizarry, a BI szakértője szerint a remternetug vizsgálati eredményei ez év végén vagy 2026 elején kerülhetnek nyilvánosságra.
Egy tavalyi tanulmány szerint a szemaglutidot szedő betegeknél jelentősen csökkent az Alzheimer-kór kockázata. A dán Novo Nordisk jelenleg azt teszteli, hogy ez az összetevő – amely a cukorbetegségre és a testsúlycsökkentésre szolgáló gyógyszereiben is megtalálható – előnyös lehet-e a korai Alzheimer-kórban szenvedő betegek számára. A késői fázisú vizsgálati eredmények a második fél évben várhatók. A Bank of America elemzői úgy látják, hogy a részvény körülbelül 10-15 százalékkal emelkedhet, ha az adatok pozitívak, de megjegyezték, hogy „magas kockázatú” befektetésről van szó.
A svájci Roche befejezte a trontinemab, az amiloid eltávolítására kifejlesztett gyógyszer korai fázisú vizsgálatának első szakaszát. Ez a hatóanyag egy agyi transzfertechnológiát alkalmaz, hogy átjusson a vér-agy gáton. A vállalat még további adatokra vár, mielőtt eldöntené, hogy folytatja-e a késői fázisú vizsgálatokat, de Colin White, a UBS elemzője úgy látja, hogy ezek az adatok már az első fél évben rendelkezésre állhatnak. Emily Field, a Barclays elemzője szerint „sokkal valószínűbbnek tűnik”, hogy a Roche folytatja a további kísérleteket. A trontinemab a gantenerumab újabb változata. Ez volt a Roche korábbi nagy dobása az Alzheimer-kór ellen, amely azonban végül nem tudta lassítani a kognitív hanyatlást.
A belga UCB biotechnológiai cég várhatóan szintén idén dönt róla, hogy folytatja-e a bepranemab nevű hatóanyaga fejlesztését, habár nem közölték még a pontos időpontot. A tavalyi, félidős vizsgálat nem hozott teljes sikert, ám a kísérleti gyógyszer lassította a kognitív hanyatlást és a tau – az agysejtekben csomókat létrehozó fehérje – felhalmozódásának ütemét. Stacy Ku, a TD Cowen elemzője megjegyezte, hogy a bepranemab „tiszta” biztonsági profillal rendelkezik, és ezért „kombinált kezelésre alkalmas”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.