Elementáris erővel tört ki a holland ASML az MI-krízisből

A DeepSeek által kiváltott tőzsdepánik egyik legnagyobb európai vesztese, a holland ASML csipgyártó gépeire leadott rendelések állománya több mint kétszer akkorára nőtt a negyedik negyedévben, mint amire az elemzők számítottak, mivel a mesterséges intelligencia növekvő alkalmazása alaposan felturbózta a keresletet – közölte a vállalat szerdán, részvényei kurzusát az egekbe lőve.

Csattanós választ adott az ASML a kételyekre

A holland vállalat ugyanis 7,09 milliárd eurós rendelésállományról számolt be, szemben a Bloomberg elemzői konszenzusa által prognosztizált 3,53 milliárd euróval.

– kommentálta a felfutást Christophe Fouquet vezérigazgató.

„Valóban hiszünk benne, hogy az MI változást hoz a piacon, és azt látjuk, hogy ügyfeleink nagyon erősen profitálnak belőle” – tette hozzá.

Az adatokat azt követően tették közzé, hogy az ASML piaci kapitalizációja hétfőn több mint 19 milliárd euróval esett, és még kedden is leadott a részvénykurzus 1 százalékot, mivel a befektetőket sokkolta, hogy a kínai DeepSeek startup új MI-modellje a nyugati csetbotokhoz hasonló teljesítményre képes az ár töredékéért. Az ASML gépei pedig olyan csúcskategóriás csipeket gyártanak, amelyek megvásárlásától a kínai vállalatokat az Egyesült Államok szankciós politikája miatt eltiltották.

A megugró rendelésállományon belül mintegy 3 milliárd eurós kereslet futott be a cég legfejlettebb, extrém ultraibolyafénnyel működő litográfiai gépeire (EUV).

Erősödő amerikai nyomás

Az Egyesült Államok a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztések blokkolása érdekében tiltotta meg, illetve – a holland kormányt nyomás alá helyezve – tiltatta meg a fejlett félvezető-technológiák exportját geopolitikai riválisának. Az ASML ezért nem is tudta kínai cégeknek értékesíteni legfejlettebb EUV-gépeit.

A DeepSeek megjelenése viszont arra enged következtetni, hogy a mesterséges intelligenciát fejlesztő kínaiak 

• vagy megkerülik a tilalmakat, 
• vagy a kevésbé fejlett csipekkel is nagyobb hatékonyságra képesek.

Mindkét verzió megkérdőjelezi a kereskedelmi korlátozások hatékonyságát.

Az egyre szigorúbb amerikai szankciós politika dacára vagy éppen annak köszönhetően egyébként az ASML – a forgalma 27 százalékát kitevő – 1,92 milliárd dollár értékben adott el gépeket a kínai csipgyártóknak, mivel azok kénytelenek voltak felvásárolni a tilalom alá nem eső, kevésbé fejlett gépeit. A holland cég arra számít, hogy idén a teljes bevételében a kínai értékesítés aránya a korábban jellemző 20 százalékra csökken.

A Donald Trump elnök vezetésével felálló új washingtoni kormányzat várhatóan fokozza a nyomást az ASML-re, hogy tovább csökkentse a félvezető-technológia kínai értékesítését – mondta Dick Schoof holland miniszterelnök a Bloombergnek múlt héten a davosi Világgazdasági Fórumon.

A kieső kínai forgalmat a nyugati cégek megugró keresletéből pótolhatják

Nő viszont a nyugati érdeklődés. A Meta Platforms pénteken jelentette be, hogy idén 50 százalékkal, 65 milliárd dollárra növeli az MI-projektekre fordított kiadásait. Az OpenAI, a japán SoftBank és az Oracle pedig Stargate néven hozott létre egy több 100 milliárd dolláros közös vállalatot adatközpontok és az MI-infrastruktúra kiépítésére az Egyesült Államokban.

Az ASML legnagyobb ügyfele, a tajvani TSMC is ebben a hónapban közölte, hogy 2025-ben 38–42 milliárd dollárt költ a technológiára és kapacitása bővítésére, ami 19 százalékkal haladja meg a piaci várakozást.

A holland cég részvényei a szerdai amszterdami tőzsdenyitás után 11 százalékkal, 718 euróra lőttek ki.

A részvények árfolyama azonban a júliusi 1002 eurós csúcsukról még így is majdnem 30 százalékkal esett, és a német SAP elhódította tőle az Európa legértékesebb technológiai vállalata címet. Eközben a TSMC árfolyama folyamatosan nőtt.