Ukrajnai békekötést kezdtek el árazni a régiónk részvényeiben
Itt az új év, és máris megkopni látszik az emléke a borús világpolitikai híradásoknak, amelyek még a harmadik világháború kirobbanásának a rémét is felidézték korábban az átmenet idején Donald Trump november 4-ei amerikai elnökválasztási győzelme és január 20-ai beiktatása közt. A régiónk részvénypiacai azonban újabban elkezdték „beárazni”: ukrajnai békekötés jön.
A Bloomberg idézi erről Hasnain Malik, a Tellimer elemző és tanácsadó vállalat feltörekvő piaci stratégája jegyzetét: a szakember szerint a kelet-európai részvényárak emelkedésére az ad alapot, hogy miközben lehet, hogy véget ér az orosz–ukrán küzdelem, a régió részvényei a korábbihoz képest olcsókká váltak a háborús időszakban.
A Tellimer a feltörekvő gazdaságokról és piacokról kínál elemzéseket, és a gazdasági szférából érkező értékelésekre azért is érdemes különös figyelmet fordítani, mert ezekre pénzt tesznek, miközben a politikai kommunikáció gyakran erősen manipulatív.
Az elmúlt hetekben például hasonlóan érdekes volt az ukrajnai gáztranzit leállításának értékelése egyes elemzőktől: a Capital Economics szakemberei például azt gondolják, ez szintén annak a jele, hogy Kijev már a béketárgyalásokra készül, és ezeken kívánja ütőkártyaként felhasználni az orosz gázszállítások újraindításának lehetőségét. Ennek az árát, amint a háborúét is, Európa fizeti meg.
Az ukrajnai békekötés és a régió részvényei
A régiós részvények újabban tapasztalt újraértékelése Malik szerint arra utal, hogy a befektetők már nagyobb valószínűséget adnak az ukrajnai háború befejezésének, mint a folytatódásának, vagy kiszélesedésének. Ez azt jelenti: a biztonsági kockázatok csökkenhetnek, az ukrajnai újjáépítés pedig gazdasági lehetőségeket kínálhat a régióban.
Ez a vélekedés szöges ellentétben áll a Trump győzelme után kialakult hangulattal, amikor a távozó amerikai adminisztráció és az európai vezetők tülekedve igyekeztek biztosítani Kijevet, hogy tovább támogatják háborúját Oroszország ellen, ez újabb pénzutalások és fegyverszállítmányok formáját is öltötte, miközben röpködtek a médiában az atomháborús fenyegetések és aggodalmak.
Vérfagyasztó: a harmadik világháborút tervezik a németek – több százezer katonát küldenének Ukrajnába
2024. 11. 21.: A csütörtökön kiszivárogtatott dokumentum egy részletes NATO-offenzívát tartalmaz. A németek ezeroldalas terve pedig egyenesen a harmadik világháború kirobbanásához vezetne.
Malik úgy véli, még az orosz gázszállítások leállása is a békekötés felé noszogatja Ukrajnát, miközben Donald Trump azt hangoztatja: mielőbb tárgyalások útján kell véget vetni a háborúnak.
A napokban Emmanuel Macron francia elnök is felvetette Ukrajnáról: „reális vitákat kell folytatniuk a területi kérdésekről”.
A magyar részvényindex kiemelkedően teljesített, Varsó háborús „proxy”
Az elemzés szerint a
- magyar,
- román,
- grúz,
- ukrán
- és lengyel részvények ára a névértékükhöz képest, különböző mértékben máris prémiumot mutat az elmúlt öt év mediánjához képest.
A magyar BUX index kiemelkedően teljesített, tavaly 31 százalékos emelkedéssel, miközben az év végi romániai piaci felfordulás ellenére 8,7 százalékkal emelkedett a bukaresti BÉT.
Érdekesség, hogy miközben az energia drágulására a forint érzékenyebben reagált a zlotynál, és a lengyel gazdaság kilábalása a leggyorsabbnak tűnik a régióban, a magyar részvények jelentősen túlteljesítették a lengyeleket: a varsói részvényindex tavaly 6,4 százalékot süllyedt. Idén azonban a WIG20 a BUX-szal együtt emelkedik.
A magyar papírok még a tavalyi vágtában sem emelkedtek gyorsabban, mint amilyen ütemben a vállalatok eredmény-teljesítménye javult.
A lengyel vállalatok körében ugyanakkor extra bizonytalanságot okozott a kormányváltás, miközben az árakat a háború is befolyásolja a kelet-európai régió (Oroszországot kivéve) legnagyobb részvénypiacán. A lengyel tőzsde a piacokon az ukrajnai háború „proxyja”: mikor például novemberben Vlagyimir Putyin orosz elnöke aláírta az orosz nukleáris doktrína keményítését, a világ jelentős részvényindexei közül a WIG20 zuhanta a legnagyobbat.
Mindezekről, és a kilátásokról hallhatunk részleteket a Világgazdaság podcastjában Gyurcsik Attilától, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójától:
Tőzsderalik 2024-ben: a BÉT lenyomta a világot − és még mindig olcsó
Kirobbanó évük volt az idén a tőzsdéknek világszerte, a BÉT futama viszont párját ritkította a globális palettán is. Miért erősödtek a gyenge gazdasági kilátások ellenére is a nyugat-európai börzék, mennyire reálisak a Trumppal kapcsolatos tőzsdei várakozások, és mi volt az idei év legnagyobb tőkepiaci meglepetése? A Világgazdaság podcastja.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
