Kamatdöntés Magyarországon: erre számít a szakértő az MNB-től
Kedden tartja a februári kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az idei első, januári kamatdöntésnél a testület nem változtatott az alapkamaton, így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Legutóbb szeptemberben csökkentette, 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
Virág Barnabás az MNB alelnöke az ülést követően elmondta, hogy a globális befektetői hangulatot a decemberi kamatdöntés óta nagyfokú bizonytalanság és változékonyság jellemzi,
továbbra is fegyelmezett, inflációellenes és óvatos monetáris politika szükséges.
A tanács idei első ülésén egyetlen opciót tárgyaltak, és egységesen szavazták meg a kamatszint fenntartását. A geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.
A szakértő nem számít vágásra a kamatdöntésnél
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a januári kamatdöntés után azt mondta a Világgazdaságnak, hogy
a gyenge forint és az inflációs adatok miatt is biztosra vehető, hogy a következő hónapokban a jegybank nem tud lazítani monetáris politikáján, de az év második részében is csak mérsékelt mértékű lazítás várható.
Az elemző az idei év végéig egy-két kamatvágásra számít, a pontos szám az árfolyam alakulásától, a nemzetközi a kamatkondícióktól és az inflációtól függ.
Az Országgyűlés szavazott Mager Andrea monetáris tanácsi tagságáról
Megszavazta az Országgyűlés Mager Andreát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjának.
