Meghozta döntését a jegybank: kiderült, változott-e az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem nyúlt az alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Ezzel a döntésével a jegybank immár ötödik hónapja tartja változatlan szinten, 6,5 százalékon irányadó kamatát.

Az alapkamat helyzete változatlan

A döntés nem okozott meglepetést, az elemzők többségének véleménye megegyezett a várakozásokkal. A Bloomberg elemzői konszenzusában mind a 25 közgazdász arra tippelt, hogy az MNB ezúttal sem fog hozzányúlni az alapkamathoz. Az ING szakembere, Frantisek Taborsky szerint az elmúlt két hétben jelentős javulás tapasztalható a devizapiacon, és biztos volt benne, hogy a monetáris tanács ezt a döntést hozza meg. Mint írta, a magyarországi adatok a technikai recesszió végét mutatják.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy az MNB a tavalyi ülését követően kiadott közleményben a geopolitikai feszültségekre, a változékony pénzügyi piaci folyamatokra és az inflációs kilátásokat övező kockázatokra mutatott rá, mint további kamatcsökkentést akadályozó tényezőkre. A tavalyi év során egyébként összesen 350 bázispontos lazítást láthattunk a monetáris tanácstól, az alapkamat 10 százalékról csökkent a jelenlegi 6,5 százalékra. Akkor azt közölték: a kamatcsökkentés legnagyobb akadálya, hogy a vártnál nagyobb mértékben gyorsult a magyar infláció, amivel a jegybanki tűréshatáron kívülre csúszott.

A hazai elemzőket sem lepte meg a monetáris tanács döntése

Az alapkamat változtatása nem lett volna indokolt – kommentálta a hírt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mint írta, szigorítani a jegybank egyértelműen nem akar, ezt még csak fel sem vetette akkor sem, amikor a forint éppen jelentősen gyengült – márpedig a mélypontjához képest most már látszik egy minimális erősödés. Ugyanakkor a csökkentés mellett sem sok érv szólt: a decemberi infláció a vártnál magasabban alakult és 4,6 százalékos értéke érdemben a jegybanki cél felett van. 

Az év hátralévő részére vonatkozóan nehéz pontos előrejelzést adni a kamatokra vonatkozóan – amint a fentiekből is látható az ezt meghatározó tényezők napról napra változnak, folyamatosan alakulnak a nemzetközi kamatkörnyezettel kapcsolatos várakozások, ami a magyar jegybank mozgásterét is korlátozza. Az elemző szerint a gyenge forint és az inflációs adatok miatt is biztosra vehető, hogy a következő hónapokban a jegybank nem tud lazítani monetáris politikáján, de az év második részében is csak mérsékelt mértékű lazítás várható. Ne felejtsük el azt sem, hogy a jegybankelnök személyének változása is befolyásolja a kamatpályát: az új elnöknek meg kell mutatnia a piacoknak, hogy valóban szigorú, stabilitásorientált monetáris politikát kíván folytatni, ez pedig nem tesz lehetővé hirtelen kamatvágásokat – tette hozzá Regős Gábor, hozzátéve: mindezeket figyelembe véve az idei év végéig 1-2 kamatvágásra számít – a pontos szám az árfolyam alakulásától, a nemzetközi a kamatkondícióktól és az inflációtól függ majd.

Molnár Dániel, a Makronóm intézet senior makrogazdasági elemzője szerint az inflációs folyamatok összességében lehetővé tették volna az alapkamat csökkentését. Decemberben ugyan az áremelkedési ütem az elemzői várakozások felett alakult, azonban annak gyorsulása jelentős részben a bázishatás eredménye volt. Januárban még gyorsulást mutathat az áremelkedési ütem, főleg az üzemanyagárak növekedése nyomán. Februártól azonban ismét lassulást láthatunk majd, amelyben szerepet játszik, hogy kifutnak a tavaly év elején végrehajtott, visszatekintő, inflációkövető áremelések – jelezte a közgazdász. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az év eleji átárazások mértéke okoz némi bizonytalanságot, viszont óvatosságra nem ez, hanem változatlanul a nemzetközi pénzpiaci helyzet inthette a jegybankot.

A Trump-kormánytól várt vámpolitikától a pénzpiacok magasabb USA inflációt és így szigorúbb jegybanki kamatpolitikát várnak – emelte ki. Ez a várakozás pedig érdemben erősítette a novemberi választások óta a dollár árfolyamát, amely negatívan hatott a feltörekvő piacokra. Habár az utóbbi időszakban történt egy kisebb korrekció az euróval szemben, a dollár továbbra is erős, és a Feddel kapcsolatos várakozások sem enyhítenek a helyzeten. Amíg a szeptemberi ülést követően a Fed még 4 kamatvágást irányzott előre az idei évre vonatkozóan, addig decemberben már csak kettőt, és az aktuális pénzpiaci árazások alapján a befektetők is erre számítanak. Molnár Dániel szerint a tartósan magas USA-kamatszint pedig korlátozza a feltörekvő piacokon a jegybankok mozgásterét. Ebben a környezetben az MNB helyzetét nem javítja, hogy csütörtökön várhatóan ismét lazít az EKB, ezáltal nő a kamatkülönbözet az eurózónához viszonyítva, mivel a fő piacmozgató erő továbbra is a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások. Jelenleg nehéz előrejelzést adni arra vonatkozóan, hogy mikor folytatódhat a hazai kamatcsökkentési ciklus – véli az elemző.

Délután már okosabbak leszünk

A délután három órakor kezdődő háttérbeszélgetésen, amit Virág Barnabás alelnök tart, kiderülhet, melyek lesznek a fontosabb irányok. Az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy Varga Mihályra marad a monetáris lazítás folytatása, aki bő egy hónap múlva veheti át a stafétát Matolcsy Györgytől.

Már pörög a munka a megújult székházban

Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, a Magyar Nemzeti Bank újjászületett székházában 2025 januárjában megindult az élet: a jegybank vezető testületeinek (monetáris tanács, igazgatóság) aktuális ülései, valamint a vezetői értekezlet ismét már a megújult épületben kerültek megtartásra, és a monetáris tanács mai ülésére is több év után immáron megújult Lámfalussy-teremben került sor. A jegybanki szakterületek a következő hónapok során fokozatosan költöznek vissza a megújult Szabadság téri épületbe, illetve az MNB által szervezett szakmai rendezvények új otthona is a megújult székház lesz.