Dúskálnak a készpénzben a Magnificent7-cégek

Munkám során gyakran találkozom olyan ügyfélvélekedéssel, mely szerint a Magnificient7 (csodálatos Hetes, Mag7) készpénzállománya jóval nagyobb, mint egy átlagos amerikai tőzsdei vállalaté és ez a jövőbeli növekedésük egyik záloga is lehet, valamint extra védelmet jelent. 

Készpénzállomány és szabad pénzáramlás

Ezt a kérdést vizsgálva, először szét kell választanunk a készpénzállomány és a szabad pénzáramlás (FCF) fogalmát. A készpénzállomány egy adott pillanatban rendelkezésre álló likvid pénzeszközöket jelenti, amelyeket a vállalat felhasználhat működési költségekre, adósságtörlesztésre, beruházásokra vagy akár osztalékfizetésre. Ez egy állapotot tükröző adat, amely azt mutatja, mennyi tartalék áll a cég rendelkezésére. 

Ez egy dinamikusabb mutató, amely általánosságban a vállalat működési hatékonyságát és általános értelemben inkább pénzügyi egészségét tükrözi. Erősen leegyszerűsítve minél nagyobb egy vállalat által termelt szabad pénzáram a befektetők annál nagyobb hozamhoz juthatnak a közelebbi vagy távolabbi jövőben. Ezért inkább ez utóbbi mutatóra érdemes fókuszálni egy befektetés kiválasztásakor.

Dúskálnak a készpénzben a Magnificent7-cégek

De vizsgáljuk meg a Magnificient7-részvényeket, hogy mennyire igaz a fenti közvélekedés! Tény, hogy a Mag7-vállalatok – vagyis a Microsoft, Apple, Google (Alphabet), Amazon, Meta (Facebook), Nvidia és Tesla – az elmúlt 25 évben jelentős készpénzállományt halmoztak fel. 

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején ezek a vállalkozások még viszonylag kisebb készpénztartalékokkal rendelkeztek, mivel sokan közülük akkoriban indultak vagy gyors növekedési fázisban voltak. A 2000-es évek közepétől kezdve azonban, különösen a 2008-as pénzügyi válságot követően, ezen technológiai óriások készpénzállománya jelentősen növekedett. 

A vállalati adatokat vizsgálva például az Apple 2010-ben mintegy 25 milliárd dollár készpénzzel rendelkezett, míg 2020-ra ez az összeg meghaladta a 190 milliárd dollárt. Hasonló trend figyelhető meg a Microsoftnál is, amelynek készpénzállománya 2010-ben körülbelül 36 milliárd dollár volt, és 2020-ra elérte a 136 milliárd dollárt. Az Alphabet (Google) 2010-ben 35 milliárd dollár készpénztartalékkal bírt, míg 2020-ra ez az összeg 121 milliárd dollárra nőtt.

Tényleg kiugróan magas ez a készpénzállomány? ​

Az S&P500 indexben szereplő vállalatok átlagos piaci kapitalizációja 2025 elején körülbelül 100 milliárd dollár volt. Ezzel szemben a Mag7 vállalatonként átlagosan körülbelül 1790 milliárd dolláros kapitalizációval van jelen a piacon. Ez azt mutatja, hogy a Mag7 cégek átlagos mérete mintegy 18-szorosa az S&P 500 indexben szereplő vállalatok átlagos méretének. 

A készpénzállományok tekintetében az S&P 500–as cégek átlagosan 2,1 milliárd dolláros készpénztartalékkal rendelkeznek (a pénzügyi cégeket nem számítva bele), míg a Mag7 esetében ez az érték jelentősen magasabb, akár 100 milliárd dollár feletti is lehet vállalatonként.

Röviden összefoglalva az óriások átlagosan mintegy 18-szor nagyobbak az S&P 500 indexben szereplő vállalatok átlagos méreténél, és mintegy 50-szer nagyobb a készpénztartalékuk. Ha tehát a piaci kapitalizációhoz mérjük a készpénzállományt, akkor már kevésbé meglepőek az abszolút értelemben hatalmas összegek.

Az átlag, ahogy sok esetben, ráadásul itt is torzít, 

Azt is hozzá kell tenni, hogy a piaci kapitalizáció egy tőzsdei korrekció esetén illékony dolog lehet. Érdemes ezért óvatosan kezelni az ilyen összehasonlítást. 

Van pénz kutatás-fejlesztésre

Az azonban tény, hogy a Mag7 vállalatok a stratégiájukat követve jelentős összegeket fordítanak 

• kutatás-fejlesztésre 
• és tőkeberuházásokra, 

különösen az olyan jövőorientált területeken, mint a mesterséges intelligencia. Ez a növekvő tőkeintenzitás aggodalmakat is vet fel a befektetők körében, különösen akkor, ha a beruházások megtérülése bizonytalan. Ez volt a januári DeepSeek megingás egyik oka is.

Ezzel szemben az S&P 500 vállalatok szélesebb körű iparágakat képviselnek, és stratégiáik változatosabbak, ami általánosságban talán kiegyensúlyozottabb tőkeallokációt eredményez. Véleményem szerint a Mag7 vállalatok méretükből és piaci dominanciájukból adódóan nagyobb készpénztartalékokkal és tőkeigényesebb stratégiákkal rendelkeznek, míg az S&P 500 vállalatok átlagosan kisebb méretűek, és stratégiáik iparáganként változnak.

Amíg ez a tendencia töretlen optimizmussal találkozik az iparágban és a tőzsde ezt árfolyam-emelkedéssel honorálja, addig a fent említett összegek nem keltenek nagy meglepetést. De egy esetleges korrekció esetén sokakban felmerülnének újra a fenti és más kérdések. 

Minden relatív

​Tegyük még hozzá, hogy a vállalatok készpénzállománya és a részvény-visszavásárlási programok szorosan összefüggnek egymással! Amikor egy cég jelentős készpénztartalékkal rendelkezik, dönthet úgy, hogy ezt a tőkét saját részvényeinek visszavásárlására fordítja. 

A Mag7-vállalatok az elmúlt években különböző megközelítéseket alkalmaztak készpénzállományuk felhasználásában. Az Apple és a Microsoft például jelentős részvény-visszavásárlási programokat hajtott végre, melyek piaci kapitalizációjuk körülbelül 3-4 százalékát teszik ki évente. Mindez az árfolyamukra is jelentős hatással lehet. 

Ez rávilágít egyrészt az amerikai államadósság méretére, másrészt arra, hogy bár ezek a vállalatok hatalmas készpénztartalékokkal rendelkeznek, minden összeg relatív. 

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.