Mi történik a forintunkkal?

A hazai deviza árfolyamát befolyásoló makrogazdasági tényezők között ki kell emelni a GDP és az infláció alakulását, a hazai jegybank által alkalmazott monetáris politikát (kamatpolitikát), a működőtőke-befektetéseket (külföldi tőke magyarországi befektetései), a politikai stabilitást, valamint a nemzetközi piacok, illetve a globális hangulat állapotát.

A GDP nem túl acélos, de az MNB ott áll a vártán

A gazdasági adatokról egyértelműen megállapítható, hogy nem járultak hozzá a forint erősödő tendenciájához, hiszen az előző évhez viszonyítva a GDP alig látható mértékben, 0,1 százalékkal emelkedett a második negyedévben, míg az infláció 4,3 százalékra rúgott augusztusban. Azaz mindkét mutató jelentősen kedvezőtlenebb lett a vártnál.

A szigorú jegybanki politika, amellyel az MNB még mindig magas kamatkörnyezetet tart fent, ugyanakkor növeli a forint iránti keresletet, kedvező befektetést kínálva a külföldieknek. Ez látszik abból is, hogy a külföldiek kezében lévő,

ami 27,2 százalékos növekedés eddig idén.

Hozzá kell ellenben tenni, hogy a forint iránti folyamatos és erős érdeklődés erősíti ugyan hazai fizetőeszközünket, ám veszélyessé is válhat, hiszen, ha majd csökken a hozamkörnyezet, a külföldiek forintállománya könnyen el is hagyhatja az országot, új, magasabb kamatkörnyezetet biztosító lehetőségeket keresve.

A politikai bizonytalanság gyengítheti a forintot

A politikai válság vagy bizonytalanság gyengítheti a valutát, míg egy stabil politikai helyzet hozzájárulhat a forint erősödéséhez. Egyelőre a belső politikai események még nem érzékelhetők a forint árfolyamában, azonban hamarosan, 2026 áprilisában választások elé nézünk, s az esetlegesen ezzel járó bizonytalanság könnyen elmozdíthatja jelenleg erős fizetőeszközünket a 390–400 forintos euróárfolyamról. A kormányzati döntések vagy a nemzetközi kapcsolatok alakulása is ingadozásra serkenthetik hazai devizánkat.

Meghatározó a globális helyzet

A carryn kívül – amikor egy befektető alacsony kamatozású devizában vesz fel hitelt, majd az összeget egy magasabb kamatozású devizába fekteti be, hogy profitáljon a két kamatláb közötti különbségből – a globális piaci hangulat és a gazdasági nagyhatalmak jegybanki politikája az, ami még szignifikáns hatással van a forintra. Mit is jelenthet ez?

Az amerikai munkaerőpiac gyengülésének egyre erősödő jelei közepette a Fed, vagyis az Egyesült Államok jegybankja vélhetően szeptemberben folytatja a kamatcsökkentési ciklusát, ami akár két 25 bázispontos kamatcsökkentést is jelenthet 2025 második felében.

Az Európai Központi Bank (EKB) további kamatcsökkentéseire jelenleg nem lehet számítani, hiszen bár az infláció az eurózónában valószínűleg tovább csökken, de mivel a gazdasági aktivitás várhatóan fellendül és a kereskedelmi bizonytalanságok enyhülnek, az EKB valószínűleg nem változtat a jelenlegi 2,0 százalékos betéti kamatán a közeljövőben.

Az amerikai dollár tovább gyengülhet a Fed kamatcsökkentései és az alacsonyabb kamatkülönbözet ​​miatt, valamint az amerikai gazdaság fellendülésének elmaradása okán.

A tartósan magas amerikai ikerdeficit következtében a befektetők amerikai dollárból történő diverzifikációja, illetve a Fed függetlensége elleni fokozódó támadások folytatódása tovább tépázhatják a dollár erejét.

Az euró-dollár kurzus csak ebben az évben közel 14 százalékkal emelkedett, és jelenleg 1,18 környékén jár. A felmerülő kockázatok miatt az árfolyam akár 1,19–1,20 közé araszolhat felfelé, ami megegyezik a piaci szereplők várakozásaival is.

Nagyot ment a forint a dollár ellenében

A dollár és a globális környezet elemzése után visszatérhetünk a magyar forint helyzetére és az árfolyam várható alakulására, hiszen alapvető összefüggés, hogy ha az euró izmosodik a zöldhasúval szemben, az erősíti a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint árfolyamát is.

A forint idén eddig 5,3 százalékkal erősödött az euró ellenében, míg a dollár látványosabban, 16,9 százalékkal gyengült a forinttal szemben szeptember közepéig.

A magas kamatkörnyezet és az euró-dollár keresztárfolyam emelkedése segíti tehát jelenleg a forint erősödését, azaz stabilan szűk sávban mozgását.

Összességében elmondható, hogy ha az említett körülmények, kockázatok közül bármelyik változna, mint például, ha a magyar jegybank csökkentené az alapkamatot, vagy ha a hitelminősítők hazánk besorolását negatívan módosítanák, vagy a választások közeledtével a bizonytalanság felerősödne, az gyengíthetné a forintot a jelenlegi 390 körüli, erős árfolyamszintről.