Újból terítékre került a Mol–INA-ügy és a Mol INA-ban meglévő, 49 százalékos tulajdonrészének visszavásárlása a horvát állam részéről, miután Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a hét elején ismét megerősítette, hogy ha a magyar fél reális áron hajlandó eladni, Zágráb készen áll az energetikai vállalat visszavásárlásra.
A Mol és az INA feszültségektől koránt sem mentes kapcsolata 2003-ig nyúlik vissza, amikor a magyar társaság először szerzett tulajdonrészt a horvát energiacégben, 2008-ban pedig az INA többségi tulajdonosává vált, az irányítói jogokat is megszerezve.
A magyar fél tulajdonszerzését Zágráb 2014-ben jogi úton megtámadta, a genfi nemzetközi döntőbíróság azonban a horvátok valamennyi, korrupcióra és szerződésszegésre vonatkozó vádját elutasította, így a magyar társaság pozíciói megerősödtek.
A Mol legújabb jogi csatáját áprilisban nyerte meg, miután egy amerikai szövetségi bíróság elutasította a horvát fél kérelmét, és 200 millió dollár kártérítést ítélt meg a magyar olajtársaságnak.
Jelen pillanatban
Plenkovic már 2016-ban is belengette, hogy az állam kivásárolja a Mol részesedését, legutóbb pedig a Covid idején, 2020-ban merült fel a horvát fél részéről a visszavásárlás szándéka, melynek előkészítésére a Lazard befektetési banktól kértek értékbecslést. Elemzők már akkor 400-500 millió dollárra taksálták a magyar vállalat tulajdonrészének értékét, ma viszont már minden bizonnyal sokkal többet érhet az INA-pakett. Az INA a pandémia első évében 150 millió dollár CCS EBITDA-eredményt ért el, tavaly viszont már 508 millió dollárt termelt ezen a soron.
Az INA tőzsdei értéke jelenleg 5,75 milliárd dollár, a Mol tulajdonrésze pusztán ez alapján 2,8 milliárd dollárt érne. A vállalat részvényeinek ugyanakkor mindössze 6,1 százaléka van kisbefektetők kezében, a korlátozott tőzsdei likviditás alapján így ez az értékeltség félrevezető lehet.
Célszerűbb lehet az EV/EBITDA-alapú értékeltséget vizsgálni, ez alapján jóval magasabb vállalti érték adódik. Az INA jelenleg ugyanis a szektortársakénál jóval magasabb, 12-szeres EV/EBITDA-szorzón forog, 2024-ben pedig 508 millió dollár újrabeszerzési árakkal becsült (CCS) EBITDA-eredményt termelt. Ez alapján 2,99 milliárd dollárt érhet a Mol INA-pakettje.
A régiós olajcégek ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb, átlagosan 5,5-ös EV/EBITDA-értékeltségen állnak. Az iparági átlagot figyelembe véve 1,37 milliárd dollárra rúghat az INA 49 százalékos részvénycsomagjának értéke.
Ez utóbbi ugyanakkor már elmarad attól az 1,9 milliárd dolláros összegtől, amennyiért a Mol annak idején (több részleten) megvásárolta a horvát olajtársaság részvénycsomagjának közel felét.
Horvátországnak tehát valószínűleg mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha ismét magáénak akarja tudni az INA többségi tulajdonrészét. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a horvát kormány még ezt az összeget is sokallja a társaság irányítói jogait is tartalmazó pakettért.
Az INA nyeresége bő ötödével 58,7 millió dollárra nőtt az idei első félében, miközben az olajiparban kiemelten figyelt CCS EBITDA 206 millió dollár volt, 20 százalékkal több, mint tavaly.
A Mol 2025 első felében 1,518 milliárd dolláros CCS EBITDA szintű eredményt ért el, 2 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbi teljesítményétől.
A Mol november hetedikén, horvát leánycége pedig egy héttel korábban, október 30-án teszi majd közzé harmadik negyedéves eredményszámait. Az INA részvényei idén 7 százalékkal drágultak, a Mol kurzusa pedig mindössze 1,5 százalékkal araszolt feljebb az év eleje óta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.