Most éppen nem túl menő Magyarország áramellátása
Pillanatnyilag alig süt a nap, emiatt alapjáraton termelnek a magyarországi naperőművek. Visszavett a villamos energia előállításából egyik blokkján most kezdődött karbantartása miatt a Paksi Atomerőmű is. Ráadásul nemcsak érezhetően kevesebbet produkálnak a hazai erőművek az átlagosnál, hanem ezt a karbonmentes áramtermelés rovására teszik.
Kicsit nagyobb lett az áramtermelés karbonlábnyoma
Így, miközben a napsütötte nyári napokon és a csúcsra járó atomerőmű mellett Magyarország áramtermelése mintegy 80 százalékban karbonmentes volt, sőt, maradt belőle exportra is, most elég borús a kép. Jelenleg (péntek délelőtt, de a paksi karbantartás és a borús napok mindegyikén)
Paks és az összes megújuló együtt az ország áramellátásának mintegy harmadát adja, vagyis a felhasználásból csak ennyi biztosan karbonmentes.
Másik harmadáról a gázüzemű és a lignitblokkok, a harmadikról a nettó áramimport gondoskodik. Fontos, hogy nettó áramimportról van szó, hiszen a behozatal mellett van kivitel is. Ez azt mutatja, hogy bár más országok villamosenergia-termelésére támaszkodva, de nincs gond a hazai ellátással. Az viszont a nyilvános adatokból nem derül ki, hogy a behozott áram mekkora hányada származik karbonmentes forrásból.
A legtöbb áram Szlovákiából érkezik, a mennyisége kétszer akkora, mint az összes többié együtt. (Az utóbbiakon belül Ausztria, Ukrajna, Szerbia és Szlovénia a sorrend.) Magyarországról most éppen Horvátországba és Romániába megy ki áram. Ez is ugyanúgy lehet tranzit, mint hazai termelés. Az összes többi szomszédunktól importálunk. A beérkező és az országot elhagyó áram egy része lehet tranzit is.
Nagyobb áramtermelésre van szükség
Az átlagosan is mintegy egyharmad részben behozatalra alapozó magyarországi áramellátás kitettségét a stabilan és nagy mennyiséget előállító kapacitások növelése csökkentheti. Az időjárástól, illetve a napszakoktól függően termelő létesítmények nem tartoznak ezek közé, azonban környezetkímélő és a belföldi önellátást segítő voltuk miatt nagy szükség van rájuk. A megoldás
- a nukleáris alapú termelés már megcélzott bővítése,
- a három gázüzemű blokk részben már megkezdett felépítése,
- valamint az energia nagy mennyiségben és hosszabb időre történő tárolásának megoldása.
Mindez része is a területet érintő számos stratégiának, de beérésükre még évekig kell várni.
A leghamarabb a gázüzemű erőművek épülhetnek fel. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, a két új paksi atomblokk átadása már a következő évtized története, ahogyan az egy-egy hazai nagyváros, régió ellátását ígérő kis moduláris reaktorok esetleges telepítése is. Az energiatárolás sem oldódik meg holnapra. Rendszeresen érkeznek ugyan a hírek nagyobbnál nagyobb kapacitású, kémiaalapú energiatárolók (ipari akkumulátorok) telepítéséről és az ezekkel kapcsolatos kutatásokról, de ezek viszonylag rövid időre tudják bespájzolni a villamos energiát. Hosszabb ideig – de rosszabb hatásfokkal és drágábban – őrzi meg az áramot a hidrogén, azonban itt is előtte vagyunk az igazi áttörésnek. Valódi – ám szintén drága, rossz hatásfokú, ráadásul erőteljes környezeti beavatkozással telepíthető – megoldást a már beígért szivattyús-tározós erőművek kínálnak.
De 2030-ban minden más lesz
A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a hazai villamosenergia-termelés 2030-ra karbonsemleges lesz, elsősorban a nukleáris és megújuló kapacitások bővítése és a szénalapú termelés kivezetése révén.
- Az atomerőmű a 2030-ban termelt villamos energia körülbelül 28 százalékát fogja előállítani,
- a naperőművek a 23 százalékát.
- Az éves áramigény ekkor 57 terawattóra,
- a termelés 43 terawattóra lesz. (Vagyis az importfüggés még bőven marad.)
- A terv akkorra a 2022-ben 44,22 millió tonnás szén-dioxid-egyenértéknyi üvegházhatásúgáz-kibocsátást 38,34 millió tonnára kívánja csökkenteni.
- Addig is például az elektromos autózással kímélhetjük a környezetet.
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
