Állampapír: szédületes tempóban falják a piac sztárját a magyarok, brutális a kereslet a papírok iránt - a PMÁP lassan tényleg senkinek nem kell
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss statisztikái szerint a 48. héten 81,8 milliárd forintnyi lakossági állampapírra volt kereslet, ez jelentős növekedést jelent az előző heti adathoz mérten, akkor ugyanis 64,7 milliárd forint értékben keltek el kötvények az ÁKK kínálatából. A parkett forgalma az elmúlt hetekben, az ÁKK október eleji ráncfelvarrása óta hatalmasat ugrott az azt megelőző időszakhoz mérten, a heti keresleti csúcs azóta a 100 milliárd forintos lélektani határ környékén húzódik, így az elmúlt hét számai kifejezetten erős keresletről adnak számot.
Így fest a lakossági állampapírok népszerűségi listája
A 48. heti forgalmi lista az alábbiak szerint alakult.
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 52,1 milliárd forint, közel 17 milliárd forinttal több, mint az előző héten.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 18,1 milliárd forint, hárommilliárd forinttal több, mint egy hete.
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 8,3 milliárd forint, kétmilliárd forinttal kevesebb, mint a 47. héten.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 2,6 milliárd forint, közel 800 millió forinttal több, mint egy héttel korábban.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,21 milliárd forint, 40 millió forinttal kevesebb az előző héthez mérten.
Az ÁKK legfrissebb, november 15-i állapotot tükröző adatai szerint a teljes lakossági állampapír-állományban továbbra is a PMÁP áll még az élen:
- a korábbi sztár, Prémium papírban 3844 milliárd forintnyi tőke áll,
- a FixMÁP viszont rohamosan közelít, 3391 milliárd forintot tudhat neve mellett,
- a BMÁP 2070 milliárd forinttal a harmadik,
- az átalakítással hatalmas hátszelet kapó MÁP Plusz pedig már közelíti az ezermilliárdos mezsgyét, 974 milliárd forinttal bír.
Állampapír-stratégia 2026-ra: Ki marad talpon a kamatvadászatban?
A 2026-os pénzügyi év közeledtével egyre többen érezhetik úgy, hogy bizonytalan terepre lépnek. Az állampapírpiacot váratlan fordulatok érhetik, amelyek minden eddigi stratégiát felülírhatnak. Felvázoljuk, milyen döntések előtt állnak azok, akik nem akarnak lemaradni.
Sikeres volt az ÁKK állampapír-kínálati átalakítása
Az ÁKK szeptember végén jelentette be, hogy a hazai lakosság állampapírpiaci kínálat gyakorlatilag minden szereplőjének kondícióihoz hozzányúl, az átalakításnak pedig két nagy nyertese, és két egyértelmű vesztese lett.
Előbbi kategóriába
- az egyébként is domináns FixMÁP, melynek kamata 6,5-ről 7 százalékra emelkedett, futamideje pedig fix 5 évre módosult,
- és a MÁP Plusz kerültek, melynek hozamai ugyan maradtak sávosan emelkedők, de 75 bázisponttal feljebb tolódtak minden év során, így összességében hatalmasat javítottak a papír vonzerején.
A vesztesek közé pedig
- a fényéből már az infláció csökkenésével papírformaszerűen is sokat vesztő PMÁP, melynek nemhogy kamatbázisa omlott össze, de még a kamatprémiumát is alaposan megnyesték, 0,5-ről 1 százalékra emelkedés helyett mindössze 0,1 százalékos prémiummal számolhatnak a befektetők a teljes futamidő alatt,
- valamint a BMÁP kerültek, melynél megszűnt a 4 éves futamidő, a DKJ-átlag kamatbázison felüli kamatprémium pedig az eddigi felállásból, mely az első négy évben 1, az utolsó két évben pedig 1,5 százalékos volt, egy olyanná alakult át, amiben egy 0,75 százalékos prémiumot vált egy 1 százalékos.
Az átalakítással az ÁKK-nak, nem titkoltan, célja volt, hogy a fix kamatozású állampapírok felé terelje a lakosságot, hiszen ezzel nem csak a befektetők számára válik sokkal kiszámíthatóbbá a pénzük kamatozása, de az állam számára is, melynek a korábban elszálló infláció miatt hatalmas extra terhet jelentett a PMÁP ezermilliárdos nagyságrendű kamatainak kifizetése.
