Egyre bátrabbak az adósok: húszmillió forint közelében jár egy átlagos lakáshitel

Eddig még nem látott szintre, 19,6 millió forintra emelkedett az egy új lakáshitel-szerződésre jutó átlagos összeg januárban: ez közel 43 százalékos emelkedést tükröz a 2023 első hónapjában elért 13,7 millióhoz képest – derül ki a Világgazdaságnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatain alapuló számításaiból.

Az éves adatokból szintén az derül ki, hogy egyre bátrabbá válnak a lakáshitelt felvevő háztartások: a 2024 egészére vonatkozó átlag már csak hajszállal maradt el a 18 millió forinttól, miközben a koronavírus-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben még bőven a tízmilliós határ alatt járt a piac. Az emelkedő trendből egyedül a 2023-as év lógott ki negatív irányba: akkor – jelentős részben a megugró piaci kamatok miatt – mind a szerződések volumene, mind az egy ügyletre jutó átlagos összeg látványosan visszaesett.

Minden az élénkülés mellett szól a lakáshiteleknél

A lakáshitelek átlagos összegének emelkedése persze több okból sem meglepő. Az egyik, hogy az ingatlanárak folyamatos emelkedése a gazdasági környezet elmúlt évekre jellemző ingadozásai ellenére sem tört meg, ami nyilvánvalóan hozzájárul a hitelek átlagos összegének emelkedéséhez is. Szintén nem elhanyagolható tényező a reálbérek elmúlt időszakban jellemző emelkedése: a nagyobb jövedelmek nyomán a vállalt törlesztési terheknél is bővül a háztartások mozgástere, vagyis bátrabban adósodhatnak el a hitelfelvételt tervezők. A piaci kamatok fokozatos csökkenése is nagyban hozzájárult a kereslet növekedéséhez: miközben 2023 elején még 10,7 százalék közelében járt a jegybank által kalkulált éves, átlagos kamat a forintban nyújtott piaci lakáshiteleknél, addig idén januárban már 6,6 százalék alatt mozgott.

A negyedik – és szintén nagyon fontos – elem, hogy 2024 januárjától jelentősen átalakult a lakástámogatási rendszer: megjelent a CSOK Plusz, amely akár 50 millió forintos, rendkívül kedvező kamatozású lakáshitel felvételét is lehetővé teszi az arra jogosultaknak. A kamattámogatás mellett – amelynek nyomán az ügyfél legfeljebb évi 3 százalékos kamatot fizet – a CSOK Plusz vonzerejét növeli az is, hogy a második és a harmadik gyermek születése vagy örökbefogadása után 10-10 millió forintnyi tartozást elengedését is lehetővé teszi a szabályozás. Az alapesetben 20 százalékos önerő pedig a CSOK Plusznál is 10 százalékra csökkenthető, ha az első közös lakását veszi meg vagy energetikai szempontból korszerű otthont vásárol a házaspár, és megfelel az egyéb feltételeknek is.

Még soha nem vettek fel ennyi lakáshitelt

Az MNB adatai szerint az idén januárban megkötött lakáshitel-szerződések összege megközelítette a 125 milliárd forintot, ami amellett, hogy bő másfélszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek, új rekord is. Az új szerződések nagy többségét ugyanakkor piaci feltételek mellett kötötték az ügyfelek, a támogatott kölcsönök aránya valamivel 21 százalék felett mozgott.

Az erős évkezdés persze nem meglepő annak tükrében, hogy 2024-ben – 2021 után először – ismét történelmi rekordot ért el a lakáshitelpiac 1351,4 milliárd forintnyi új szerződés mellett. Mindenképpen érdemes megemlíteni azonban, hogy az új szerződések számánál a korábbi csúcsok közelében sem járt a múlt év: miközben 2021-ben csaknem 110 ezer új szerződést regisztrált az MNB, 2024-ben „csak” valamivel több mint 75 ezret. A 2021-es csúcshoz persze az akkor futó Zöld Otthon Program keretében felvett hitelek is nagyban hozzájárultak.

Az idei év pedig várhatóan szintén nagyon erősen alakul majd a lakáshitelek szempontjából: erre nemcsak a jó januári számok alapján lehet számítani, hanem amiatt is, hogy nem látszik olyan tényező, amely visszafoghatná a jelenlegi élénk keresletet. Ráadásul az idén januártól elérhető munkáshitel is adhat némi lökést a piacnak, hiszen – bizonyos feltételekkel – az új támogatott kölcsön is felhasználható önerőként lakáshitel felvételéhez.