A magyarok 42 százaléka lehetőségként számol vele, további 24 százaléka pedig konkrétan készül rá, összességében tehát a felnőtt lakosság 66 százaléka nyitottan áll egy 40 ezer és 1,5 millió forint közötti hitel felvételéhez. A Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából készült, évente ismétlődő országos kutatás eredményeinek tanúsága szerint, bár az elmúlt években a fogyasztói bizalom és a hitelfelvételi hajlandóság is ingadozott, a pénzügyi kilátások jelenleg stabilizálódni látszanak, és óvatosan növekvő bizalmat tükröznek, ami a hitelkereslet növekedésében is megmutatkozik.
A vizsgált kategóriában (vagyis az átlagosan 300 ezer forint alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező felnőtt lakosság körében) ha enyhe mértékben is, de folyamatosan nő azok aránya, akik a pénzügyi helyzetük javulásáról számolnak be.
A 2023. októberi adatokhoz képest, amikor a megkérdezettek 48 százaléka mondta, hogy romlott a pénzügyi helyzete, 2024 decemberére már csak 37 százalékuk érezte így.
A javulásról beszámolók aránya eközben a 2023-as 13-ról 2024 év végére 18 százalékra emelkedett, ami a duplája a 2020-as eredménynek.
Kiegyensúlyozottabbnak látszanak a lakosság pénzügyi várakozásai is, ugyanis a prognózisokból eltűntek a korábban jellemző nagy ingadozások. A helyzete javulására most a válaszadók 26 százaléka számít, ez csak minimális változás 2023-hoz képest. Érdekesség, hogy a javuló tendenciára számítók aránya régiós összehasonlításban Romániában a legmagasabb, a hitelfelvételt tervezők arányát tekintve viszont már egyértelműen Magyarország vezet.
A hitelfelvételt tervezők aránya már sokkal erősebb kilengéseket mutat. Míg 2020-ban 39 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem igényel hitelt, és majdnem ugyanennyien voltak azok, akik lehetségesnek tartották a hitelfelvételt, 2022-ben ez az arány 24, illetve 49 százalék volt, mostanra viszont a két érték megint sokkal közelebb került egymáshoz (33 és 42 százalék), és összességében a hitelfelvételt tervezők vagy azt elképzelhetőnek tartók már jókora többségben vannak.
A legnépszerűbb hitelcélnak jelenleg az egészségünkkel kapcsolatos költségek fedezése számít, ezt a megkérdezettek 39 százaléka jelölte meg egy több választható tételt is tartalmazó válaszsorban, 38 százalékuk a házfelújítással, karbantartással kapcsolatos kiadásokra költene, a váratlan kiadások finanszírozása pedig 36 százalékkal szerepelt a válaszok között. Ez a hitelfelvételi célrendszer tartós trendnek tűnik: a 2017 óta elvégzett kutatásokban mindig az említett három cél került a dobogóra, legfeljebb a sorrendjük cserélődött fel egyes években. A következő gyakorisági sávba jelenleg a háztartási gépek beszerzése (28), az autóvásárlás, illetve -javítás (22), valamint a folyó kiadások fedezése (20 százalék) tartozik, és viszonylag jelentős tétel a közműszámlák kifizetése (20 százalék) is. Minden egyéb lehetséges hitelcél csak egy számjegyű százalékot ért el a mostani válaszokban, beleértve a saját mikrovállalkozásba történő befektetést (8 százalék) is.
A kutatás eredményei megerősítenek bennünket abban, hogy a lakosság pénzügyi bizalma javul, és egyre többen keresnek tudatos, jól tervezhető megoldásokat. Változóban van a szemlélet is: a kis összegű hitelek iránti növekvő érdeklődés, különösen a mindennapi életet érintő kiadások finanszírozása kapcsán, azt mutatja, hogy a lakosság nem krízismegoldásként, hanem egyre inkább eszközként, tudatos pénzügyi tervezés részeként tekint a hitelre
– mondta Sulyok László, a Provident Pénzügyi Zrt. szenior kereskedelmi és ügyfélélmény vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.