Nem csak a személyi kölcsönöké a világ: újra viszik a jelzáloghiteleket a magyarok
Meglepően erősen kezdték az idei évet a szabad felhasználású jelzáloghitelek: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első négy hónapjában összesen 32,2 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a lakossági ügyfelek és a bankok, ami igen erőteljes, 32 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbi volumenhez képest.
Ekkora, első négyhavi kihelyezésre az utóbbi években nem akadt példa a jelzáloghiteleknél: bár 2023 első harmadában is bő 30 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a bankok, annak az volt az oka, hogy a hirtelen megugró lakossági állampapírkamatok miatt néhány (nyilván tehetősebb) ügyfél spekulatív céllal elkezdett jelzáloghitelből kötvényeket vásárolni.
A szerződéses összeg emelkedésével párhuzamosan az átlagos kölcsönösszeg is látványosan nő a jelzáloghiteleknél:
az idei első négy hónapra vetítve már éppen meghaladta a 17 millió forintot, miközben egy évvel korábban még 14,7 milliónál járt.
Persze a nagy állampapír-vásárlások időszakában a mostaninál is magasabb volt az átlag, de ez nem túl meglepő, hiszen aki jelzáloghitelből vett kötvényeket, az többnyire nagy összegekben gondolkodott.
A jelzáloghitelek iránt azzal együtt növekszik a kereslet, hogy a szabad felhasználású fogyasztási hiteleknél egyértelműen a személyi kölcsönök dominálják a piacot: ezeknél az új szerződések összege megközelítette a 335 milliárd forintot az év első harmadában – ez egyébként szintén új rekord –, vagyis személyi kölcsönből több mint tízszer annyit vettek fel a háztartások, mint jelzáloghitelből. Ezen persze nem nagyon lehet csodálkozni: egyrészt személyi hitelhez jutni az online csatornák térnyerése miatt jóval egyszerűbb lett az elmúlt években, másrészt az igényelhető összeg felső határait fokozatosan feljebb csúsztatták a bankok: a tízmilliós plafon ma már általánosnak tekinthető, de akadnak akár 12 millió, sőt, akár 15 millió forintos felső összeghatárok is.
Maradtak még fontos érvek a jelzáloghitelek mellett
Azzal együtt viszont, hogy mostanra egyértelműen a személyi kölcsönök uralják a fogyasztási hitelek piacát, a szabad felhasználású jelzáloghitelek mellett is maradtak érvek. Az egyik, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél még mindig jóval tovább elmehetnek az igénylők, mint a személyi kölcsönöknél: a kérhető összeg felső határa a legtöbb banknál eléri az 50 millió forintot, de van, ahol 100 millió forint is lehet. A másik, hogy a hosszabb (10-20 éves) futamidő miatt a hitel törlesztőrészlete is jóval alacsonyabb, mint egy hasonló összegű személyi kölcsöné. A harmadik – ám egyáltalán nem elhanyagolható – szempont, hogy a jelzáloghitelhez olcsóbban lehet jutni, mint személyi kölcsönhöz: bár a nagyobb összegű személyi kölcsönök kamatai ma már a 10 százalék alatti szférában mozognak, ez nem tekinthető általánosnak: az MNB által számolt éves, átlagos kamatláb még mindig 15 százalék felett jár a személyi hiteleknél.
Ezzel együtt nem lehet arra számítani, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek ismét tömegtermékké válnának a lakossági hitelpiacon: nem lehet ugyanis eltekinteni attól, hogy egy jelzáloghitel igényléséhez tehermentes, és fedezetként bevonható ingatlan is szükséges, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy – hasonlóan a lakáshitelekhez – az igénylés és a folyósítás között hosszú hetek is eltelhetek az adminisztráció miatt.
A havonta rendszerint néhány milliárd forintnyi új szerződés miatt pedig a jelzáloghitelek súlya is fokozatosan csökken a lakossági portfólióban: az április végi, nem egészen 670 milliárd forintos állomány alapján 5,8 százalékot ért el, miközben 2024 áprilisában még éppen 7 százalék alatt mozgott.
A jelzáloghitelekre is figyelnek az akcióiknál bankok
A jelzáloghiteleknél is futtatnak akciókat a hitelintézetek, amelyek sokban hasonlítanak a lakáshiteleknél, illetve a személyi kölcsönöknél megszokottakhoz. Így például bevett eszköznek tekinthető a jelzáloghiteleknél megszokott induló költségek – értékbecslési, közjegyzői díj, földhivatali ügyintézés díja – részbeni átvállalása vagy elengedése, de gyakori a helyben történő számlavezetés, a magasabb hitelösszeg vagy jövedelem kamatkedvezményekkel való honorálása is.
A CIB Bank jelzáloghitelénél az induló díjkedvezmények mellett most 40 ezer forintos, egyszeri jóváírás is járhat a kölcsön mellé a feltételek teljesítésekor, az éves kamat pedig – jövedelemtől függően – akár 7,99 százalékos is lehet.
Az Erste Bank akár 150 ezer forintos kedvezményt is kínál az induló költségeknél, miközben kamatkedvezményt érhet a helyben vezetett számlára érkező jövedelem-jóváírás, a magasabb jövedelem és a nagyobb hitelösszeg is.
A Gránit Bank igen kedvező, 8,55 százalékos kamat mellett kínálja a szabad felhasználású jelzáloghitelét, miközben induló díjkedvezmények is elérhetők a pénzintézetnél.
A MagNet Banknál az induló díjkedvezmények mellett kamatkedvezményt érhet a megfelelő nagyságú, illetve a helyben vezetett számlára érkező jövedelem, és a pénzintézet a közösségi célok megvalósításáért tett vállalásokat is kedvezménnyel honorálja.
Az OTP Banknál szintén élnek a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények, miközben a helyben vezetett számlára érkező jövedelem után is kamatkedvezmény járhat. Fél százalékos kamatkedvezményt kapnak emellett a prémium- és privát banki ügyfelek is.
A Raiffeisen Banknál a helyben vezetett, és aktívan használt folyószámla, illetve a megfelelő jövedelem is kamatkedvezményt érhet – ezek mértéke együttesen 1,25 százalék lehet –, illetve az induló díjakhoz kapcsolódó akció is fut a pénzintézetnél.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
