Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, csütörtökön, súlyos betegségben elhunyt minden idők legismertebb – és talán legjobb – futballistája, Pelé. A brazil világsztár 82 éves volt, és halálára – állapotának folyamatos romlása miatt – ugyan számítani lehetett, mégis az egész világot megrázta, még a háború sújtotta Ukrajnában is vezető hírben számoltak be róla. Sportolók, politikusok, ismert emberek, világszervezetek, újságírók fejezték ki együttérzésüket a labdarúgás egyik, ha nem a legikonikusabb alakjának elvesztését követően.
Az Edson Arantes do Nascimentóként született néhai labdarúgó a sportág egyetlen háromszoros világbajnoka, gólrekorder, manapság dúsgazdag milliárdos lett volna a focinak és a különböző szponzori szerződéseknek köszönhetően, ötven éve viszont majdnem teljesen csődbe ment. Saját maga bevallása szerint rettenetes üzleti érzékkel áldotta meg a sors, és csupán egyetlen dologhoz értett, de ahhoz nagyon. Életrajzi kötetében felidézi azt a pillanatot, amikor könyvelője beront hozzá:
„Úgy emlékszem a jelenetre, mintha tegnap lett volna – írja könyvében Pelé. – Folyamatosan izzadt, miközben olyan sápadt volt, hogy azt hittem, el fog ájulni. Tudtam, hogy valami nincs rendben, ezért egy poénnal próbáltam oldani a feszültséget: Na, hány millióm van még? A válaszára viszont nem számítottam, meg is fordult a fejemben, hogy egyből orvost hívok.”
A világ gyászolja Pelét – képgalériaRonaldo, Beckenbauer, Zagallo és Bach is megemlékezett a legendáról. |
Az aktív sporttól már visszavonult, 33 esztendős klasszis ekkor döntött úgy, hogy visszatér a pályára. Az AS cikke megjegyzi, hogy Pelét a hatvanas évek végétől kezdve rossz, kétes hírű tanácsadók vették körül, az ő nyomásukra fektetett ingatlanokba. Csakhogy mind a 41 végül a bankok tulajdonába került, mivel az építésért felelős cégek hatalmas adósságokat halmoztak fel, és ezzel odalett minden megtakarítása. Ha ez nem lett volna elég, nagy összegű pénzbüntetést szabtak ki rá, ráadásul úszott a hitelekben is.
A dél-amerikai sztár olyan helyről kapott mentőövet, ahonnan egyáltalán nem számított rá: az Egyesült Államokból. Egy brit üzletembernek, Clive Toye-nak sikerült elérnie mindazt, ami az európai elitkluboknak – így az olasz Juventusnak és Milannak vagy a spanyol Real Madridnak – nem ment: Brazílián kívülre csábította a Királyt. Pelé élete során sokat repült, rengeteg meghívásnak, felkérésnek tett eleget, a televíziózás elterjedésével egy időben vált világszerte ismertté, mindenki szerette volna meglovagolni a népszerűségét. A Fekete Gyöngyszemnek is becézett játékos ugyan kerek perec kijelentette, a Santoson kívül más csapatban soha nem fog szerepelni, Toye ajánlatára és a New York Cosmos hívására mégsem tudott nemet mondani (a legenda arról szól, hogy még Amerika nemzetbiztonsági főtanácsadója, később külügyminisztere, Henry Kissinger is levélben kérlelte, bólintson rá az összegre).
Egyes angol feljegyzések szerint 2,8 millió dolláros (mai árfolyamon 1,05 milliárd forint), más források szerint 4,5 millió dolláros (1,69 milliárd forint) éves fizetést kínált neki – bármelyik is a valós összeg, a legjobban kereső sportoló lett belőle.
Összehasonlításképpen: az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) akkori legjobbja ugyanabban a periódusban „csupán” 450 ezret (most 168,75 millió forint) kapott a 12 hónapra.
Pelé már betöltötte a 34-et, amikor nyolc hónapos kihagyás után, 1975. június 15-én debütált a mostani MLS egyik elődjének számító NASL-ban, az észak-amerikai labdarúgóligában. Az első meccsén már 20ľ0-ra vezetett a Dallas Tornado, amikor a szünetben a brazil beszédet intézett az állás iránt közömbösnek tűnő társaihoz. A Cosmos a második játékrészben a Király góljával és gólpasszával döntetlenre mentette a mérkőzést, másnap pedig már Pelé-effektusról cikkezett az amerikai sajtó. A brazil hatása tényleg lenyűgöző volt: új klubja rövid idő alatt megháromszorozta a jegyeladásokból származó bevételeit, megdöntötte a nézettségi rekordokat, a liga pedig ezután olyan kiváló futballistákat csábított a tengerentúlra, mint Johan Cruyff, Franz Beckenbauer, George Best, Gordon Banks, Carlos Alberto vagy Giorgio Chinaglia. Végül két és fél idényt húzott le az NASL-ben, 56 találkozón 31-szer volt eredményes és 25 gólpasszt adott. Az 1977-ben rendezett rájátszásban 78 ezer ember volt kíváncsi rá a helyszínen, a Giants-stadionban, évtizedekig ez volt a nézőcsúcs.
A bajnoki cím megszerzését követően még abban az évben szögre akasztotta a stoplist, de később is sokat tett, kampányolt az amerikai fociért. Ő miatta még Muhammad Ali és Robert Redford is megjelent a lelátón. Ronald Reagan egyszer még telefonált neki, és amíg ő az Egyesült Államok elnökeként mutatkozott be, addig Pelének ugyanezt már nem kellett megtennie, mert Reagan úgy volt vele, a földkerekségen már úgyis mindenki ismeri.
Amíg volt mit a tejbe aprítania, Pelé fényűző életet élt: már ötven évvel ezelőtt Mercedest vezetett, de volt egy Opelje meg egy Volkswagenje is, családjával pedig egy 600 ezer dolláros (225 millió forint), színházteremmel ellátott óriási házban élt. A Pepsi Colával kötött kontraktusa értelmében sokat utazott, előadásokat tartott gyerekeknek, amit nagyon szeretett, sőt a kóláért is kifejezetten rajongott, az üdítőgyártó még díjat is elnevezett róla.
Korábban valaki összeszámolta:
1 királynő, 9 király, 70 elnök fogadásán vett részt, mi több, a Vatikán képviselővel is találkozott.
Sportolói pályafutásával párhuzamosan színészi karrierbe fogott, az 1981-es Menekülés a győzelembe című filmet részben Magyarországon forgatták. A 10 millió dolláros (3,75 milliárd forint) költségvetésű mű sokak kedvencévé vált, tarolt a mozikban, kasszasiker lett köszönhetően olyan szereplőknek, mint Pelé, Michael Caine, Sylvester Stallone vagy Max von Sydow. A sporttal felhagyva az írást is kipróbálta, később ugyan számos elismerést, pozíciót kapott, de egyikben sem alkotott annyira maradandót, mint a labdarúgásban. Üzleti kvalitásait jól szemlélteti, hogy még a nevével ellátott brazil kávémárkából, a Café Peléből szinte is csak minimális részesedést kapott.
Focistának születtem, ahogy Beethoven muzsikusnak. Olyan nekem a futball, mint valami vallás: imádom és istenként tisztelem a labdát
– mondta.
Arról pontos adat továbbra sincs, hogy mekkora volt a csütörtökön elhunyt kiválóság vagyona, egyesek 100 millió dollárra (37,57 milliárd forint) becsülik.
A brazil zseni különösen ügyelt arra, hogy mihez adja a nevét. Noha a hírhedt Studio 54-ben is többször megfordult, mégsem a féktelen ünneplés jellemezte, George Best például egyszer meg is kérdezte tőle, hogy milyen király az, amelyik nem iszik, nem dohányzik.
Nem a fociból gazdagodtam meg, legalábbis nem úgy, mint a mai játékosok. A bevételem nagy részét reklámtevékenységből szereztem. Alkoholt, dohányzást, politikai vagy vallási nézetet azonban sosem népszerűsítettem
– nyilatkozta többször.
A Pumával kötött 120 ezer (45 millió forint), majd az miatt 1 millió dolláros (375,7 millió forint) szerződése viszont a mai napig tanítani való: a német sportszergyártó még az operatőrt is lefizette, hogy végig vegye, amint a kezdőkörben beköti a cipőfűzőjét – így mindenki láthatta, milyen csukában játszik.
Ezenkívül a Procter & Gamble, a Volkswagen, a Subway, a Hublot és az Emirates Airlines márkaarcaként tevékenykedett. Azok egyike volt, aki igényt tartott a nyugdíjára, és büszkén vállalta, hogy a brazil államtól évente 7 ezer dollár (2,63 millió forint) körüli összeget kapott. Noha a politikába nem folyt bele, tekintélyét latba vetve mégis arra kérte Vlagyimir Putyin orosz kormányfőt a nyáron, hogy vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.
Halálhírére háromnapos nemzeti gyászt hirdettek Brazíliában, ezt Jair Bolsonaro elnök jelentette be pénteken.
