Globális megatrendek, körkép 2025 elején – 1. rész

Januárban jelentette meg a globális megatrendekről szóló kiadványát az MNB, februárban pedig részben a kiadványra építve, részben azt kiegészítve a globális megatrendekről tartott színvonalas és a téma iránt érdeklődőknek feltétlenül ajánlható konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) az MNB-vel és a Budapesti Metropolitan Egyetemmel közös szervezésben. 

Noha írásunk az MNB kiadványától függetlenül készült, a megatrendek jelentősége kapcsán nagyon hasonló az egyik fő következtetésünk: 

Előnyben lesznek és a saját sikeres jövőjüket alapozzák meg azok az országok és szervezetek, amelyek legpontosabban értik meg a megatrendeket, azok mozgatórugóit és hatásait, beleértve a megatrendek komplex egymásra hatásait is. Nem kivétel ez alól Magyarország sem, nemzetünk jövője szempontjából is óriási jelentősége van annak, hogy állunk a megatrendek megértésével, és milyen válaszokat fogalmazunk meg a megatrendek által felmerülő globális kihívásokra, illetve az azokból származó regionális és országspecifikus probléma- és kihíváshalmazra. 

A fő üzenet mellett erős átfedés van a legfontosabb megatrendek vagy – az MNB könyvének szóhasználatában – szupertrendek kapcsán az MNB kiemelése és jelen cikk között:  

1. Technológiai fejlődés, digitalizáció
2. Geopolitikai átalakulás 
3. Klímaváltozás és a klímaváltozás elleni küzdelem
4. Demográfiai megatrendek: túlnépesedés és migráció 
5. Túlzott mértékű társadalmi egyenlőtlenségek

Technológiai fejlődés, digitalizáció

Az emberiség és a civilizáció fejlődésének mindig is a technikai fejlődés volt az egyik legfontosabb mozgatórugója. A technológiai változáson belül ma a digitalizáció az a technológaiai alterület, amelynek a legkézzelfoghatóbb hatása van a mindennapjaink átalakulására. Az egyszerűség kedvéért most csak ezzel foglalkozunk, noha az is egyértelmű, hogy a tágabb technológiai horizonton szintén számos további nagy jelentőségű áttörés várható, akár a nanotechnológia, akár az anyagtudomány, a géntechnológia, a biotechnológia vagy az űrkutatás területén.

A digitalizáció szintén egy összefoglaló megatrend, melyen belül már évek óta egyértelműen a mesterséges intelligenciák (MI-k) fejlődése bír a legnagyobb jelentőséggel. Talán most már azt sem kell túlzottan alátámasztani, hogy a gyenge (még egy átlagember képességeit nem megközelítő) mesterséges intelligenciák korát éljük. Azonban ez a kor már a fordítóprogramokkal és a közösségi és netes platformokban meghatározó szerepet betöltő algoritmusokkal korábban elkezdődött, csak ez még nem volt olyan látványos és mindenki számára megfogható. A ChatGPT és társainak megjelenésével azonban a fejlődés eredménye, a már-már legalább elemeiben emberszerű intelligencia megléte kézzelfoghatóvá vált. 

Az MI-vel foglalkozó szakemberek és főleg a közéleti gondolkodók többsége azt várja, hogy mélyrehatóan és diszruptív módon lesz képes megváltoztatni a társadalmunkat és az egész emberi civilizációt. Ennek a felfokozott várakozásnak a része az is, hogy az MI alkalmas eszköze lehet a klímaváltozás és az erőforrás-pazarlás elleni globális és egyéni szintű küzdelemnek. Valamint benne van az MI-ben a lehetőség, hogy a zsarnokok és az elnyomó rendszerek a társadalom befolyásolásának és irányításának soha nem látott hatékony eszközeként használják fel.

Geopolitikai átalakulás

A Szovjetunió felbomlásával 1990-ben elkezdődött, az USA egyedüli dominanciájával (hegemóniájával) jellemezhető geopolitikai korszak mára egyértelműen véget ért. Ám az USA dominanciája nem múlt el teljes mértékben, csak lassan már két évtizede egyértelműen látszik, hogy van egy folyamatosan erősödő kihívó, Kína „személyében”. Ezzel párhuzamosan évek óta tartó trend a fejlődő és a harmadik világ országainak megerősödése és gazdaságaik gyors ütemű fejlődése a „nyugati”, G7- és OECD-országok (Az OECD-nek Chile, Kolumbia, Mexikó és Costa Rica a nem klasszikusan „nyugati” tagjai, miközben Japán és Dél-Korea Ázsiának a nyugati világgal leginkább partneri viszonyban együttműködő, nagy népességű országai) jellemzően lassabb növekedésével és fokozatos gazdasági térvesztésével szemben. 

A geopolitikai átalakulás során minden bizonnyal sok további fontos kérdés azonosítható, azonban ezen írás szerint a fő kérdés az, hogy egy multipoláris, sok központú világrendbe megyünk át, vagy az USA és Kína küzdelmének kora jön el. Persze a legvalószínűbb, hogy a kettő valamilyen kombinációja következik be. A két legerősebb szereplő mellett kialakulhatnak újabb pólusok, melyek a gazdaságinál és a katonainál tágabb értelemben vett biztonságpolitikai erejük függvényében lesznek képesek a két globális szuperhatalomtól független, önálló politizálásra. Leginkább India a következő esélyes arra, hogy ilyen pólussá váljon, valamint az EU-nak is reálisan nézve leginkább arra van esélye, hogy domináns szereplőként nem is, de harmadik-negyedik-ötödik erőközpontként részt tudjon venni a globális, illetve még inkább a regionális geopolitikai játszmákban.

A két globális szuperhatalom küzdelmének sok dimenziója van, ezek közül csak az egyik lehetséges következménye és forgatókönyve, hogy Kína és az USA a világkereskedelmet, és azon belül is leginkább a kulcstechnológiák áramlását a saját maguk köré szerveződő nagy geopolitikai blokkok között elkezdik korlátozni. De emellett az is látszik, hogy mindkét globális szuperhatalom többféle komoly belső válsággal is küzd, Kína például a pénzügyi rendszer instabilitásával, ingatlanpiaci zavarokkal, demográfiai problémákkal; az USA meg egyre inkább kiéleződő belpolitikai feszültségekkel. A belső krízisek kezelésének sikeressége vagy elégtelensége nagymértékben ki fog hatni a hatalmak globális erejére is. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a belső krízisek és azok kezelésének képessége a többi hatalmi pólus globális erejét és pozícióját is jelentősen befolyásolni fogja. 

A cikk maradék három megatrendet bemutató 2. része pár nap múlva jelenik meg.