Késedelmi kamat

A késedelmi kamat az a pótlólagos kamatteher, amelyet az adós akkor köteles megfizetni, ha valamely pénzügyi kötelezettségét - például hiteltörlesztést, számlafizetést vagy szerződéses díjat - a vállalt határidőn túl teljesíti. Lényege, hogy a szerződésszegésnek legyen anyagi következménye, és a hitelező vagy szolgáltató kompenzációt kapjon amiatt, hogy a pénzéhez később jut hozzá. A késedelmi kamatot jogszabály vagy szerződés rögzíti; fogyasztói hitelek esetében Magyarországon a maximális mértéke a már fennálló ügyleti kamat + legfeljebb 3 százalékpont lehet, vagyis nem emelhető korlátlanul. A késedelmi kamat számítása rendszerint napi szinten történik, a mindenkori késedelmes tőketartozás alapján, így minél hosszabb ideig áll fenn a késedelem, annál magasabb összeg halmozódik fel. A banki gyakorlatban a késedelmi kamat a normál törlesztési rendtől eltérő, emelt kamatozású státuszt jelent, és a hitelminősítési rendszerben negatív pontként is megjelenhet - például rontja az ügyfél hitelképességét, bekerülhet a KHR-be (régi nevén BAR-lista). A késedelmi kamat nem azonos a büntetőkamat vagy szerződésszegési díj minden formájával, de gyakran együtt jelenik meg velük. Lényege nem a szankcionálás, hanem a pénz időértékének pótlása: a hitelező azért kap magasabb kamatot, mert a pénzét a késedelmes adós tovább használta. Emiatt a késedelmi kamat elkerülése mind hitelfelvevői, mind vállalkozói oldalról kiemelten fontos pénzügyi tudatossági kérdés.