Kínai kémléggömb és kínai kémbója után jöhetnek a kínai telekommunikációs műholdrajok. Peking megelégelte, hogy az alacsony űrt az amerikai SpaceX vállalatának Starlink-műholdjai uralják, még az idén elkezdik felbocsátani saját flottájukat. 

Muscular solid-fuel rocket to fly soon
Fotó: Imaginechina via AFP

Az állami űr- és rakétaipari vállalat, a China Aerospace Science and Industry Corp (CASIC) szeptemberben állítaná pályára első LEO műholdraját – jelentette a kínai kommunista párt ellenőrizte Global Times.

LEO az angol low-Earth orbit rövidítése, magyarul alacsony föld körüli keringési pályát jelent. A definíció szerint a LEO műholdak ezer kilométernél kisebb magasságban keringenek. A CASIC műholdjai még ezen belül is alacsonyan, a földfelszín felett 150-300 kilométeres magasságban fognak repülni. Tehát azért jóval a kereskedelmi repülőgépek felett, amelyek ritkán mennek 14 kilométer fölé.

A LEO műholdak nagy előnye, hogy olcsóbbak a magasabban keringő társaiknál, és hatékonyabb telekommunikációs átvitelt biztosítanak. Musk Starlinkje hatalmas előnyre tett szert ezen a területen, már több mint 3500 szatellitet állított pályára, amelyeket időnként szabad szemmel is észrevehetünk. Több tízezer egységet terveznek még hozzáadni a rendszerhez. 

Az ilyen rendszerek geopolitikai jelentőséggel is bírnak, amit jól példáz a Starlink szerepvállalása Ukrajnában, ahol az egy évvel ezelőtt támadást indító oroszok első dolgai közé tartozott az internetes telekommunikációs hálózat szétrombolása. A kínaiakat az is ösztönzi a saját fejlesztésekre, hogy a velük hatalmas technológiai versenyben lévő Egyesült Államok korlátozta bizonyos technológiák, így a nagy teljesítményű csipek eladását az ázsiai óriásnak.

Elon Musk nem hagyja, hogy kitörjön a harmadik világháború

A SpaceX korlátozta Ukrajna hozzáférését a Starlinkhez. Elon Musk nem engedi, hogy a rendszerét katonai célokra használják fel.

A CASIC azt nem közölte, elsőre hány műholdat lőnének fel. A megcélzott magasságban már vannak kínai műholdak, de nem több, mint néhány száz, és a jelenlegi helyzetből az olvasható ki, hogy a kínaiak lemaradása a Starlinkhez képest valószínűleg fennmarad a következő évtizedben – írta a Reuters, elemzőket idézve, akik szerint a kínai LEO műholdak száma 2027-ig várhatóan csak a négyezret éri majd el. A szintén állami China Satellite Network Group Corp még 2020-ban azt közölte, hogy majdnem 13 ezer LEO műholdból álló flottát építene, de eddig még nem történt jelentős előrehaladás. 

18 April 2020, Brandenburg, Sieversdorf: Two "Starlink" satellites can be seen as stripes of light in the night sky (shot with an exposure time of 15 seconds). In early January 2020, 60 satellites were launched into space for the third time for the Starlink project. Starlink is a project of Elon Musk and his SpaceX company. Since May 2019, 180 such communication satellites have been launched into orbit. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/dpa
Starlink. Fotó: AFP

A szeptemberi nagy lépésre készülő CASIC egy hónapja azt jelentette be, hogy az Antarktiszon épít földi állomást óceánmegfigyelő műholdak számára.

Ugyancsak a Global Times számolt be szerdán arról, hogy Csin Csuang-lung ipari és információtechnológiai minisztere ipari fejlesztési programot jelentett be a 6G mobiltechnológia fejlesztésére, miközben gyors ütemben építik ki a jelenleg a világon használt legmodernebb 5G-hálózatot. 

A minisztérium egy statisztikai bulletinje szerint az 5G-bázisállomások száma elérte a 2,312 milliót Kínában, ami a világ ilyen állomásainaktöbb mint 60 százalékát jelenti. 

A 6G-technológia – ahogy Ma Csi-hua telekommunikációs elemző a lapnak leírta – a földi, atmoszferikus és űrhálózatok hatékonyabb összehangolásával teszi gyorsabbá és könnyebbé a kommunikációt.