Egyre elterjedtebbek az álhírek (is) a klímaválság tudatosulása, valamint az orosz–ukrán háború óta, és ez nem csupán a hamis, ellenőrizetlen információkat jelenti, az álhír fogalma alá tartoznak a szándékosan hamisított, manipulált tartalmak is, amelyekből szintén több van. A szándékosan gerjesztett álhírek fogalma alá képek, szövegek és videók tartoznak, amelyeket botokon vagy hamis fiókokon keresztül küldenek ki, és egyértelműen a társadalmi kohézió megbontása a céljuk.
Fotó: Shutterstock
Ami a fake news szűrését illeti, tavaly év vége felé a Twitter látványosan lazított a szűrési irányelveken, a cég közlése szerint már nem tiltja le véglegesen azokat a felhasználókat, akik a koronavírussal kapcsolatban álhíreket terjesztenek. A török versenyhatóság szintén tavaly lépett fel szigorúbban a Facebookot és az Instagramot is üzemeltető Meta ellen. A török versenyhivatal azt állapította meg, hogy a Meta erőfölényben volt a közösségimédia-szolgáltatások és az online videóhirdetések területén. Ha az erőfölényt összeolvassuk azzal, hogy a Facebook vásárolt tartalommal igyekszik feltornázni a látogatottságát, és ebben az egyszer már leszerepelt BuzzFeed médiagyártóra támaszkodik, könnyen következhet az is, hogy egyre több ellenőrizetlen tartalom kerül a közösségi médiába, és terjed onnan tovább.
A mesterséges intelligencia viszont nem csupán az álhírek gyártására, hanem azok felismerésére, szűrésére is használható.
Németországban például a Forschungszentrum Informatik (FZI) számítástechnikai kutatóközpont ezzel a céllal indította el a DeFaktS projektet a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatásával. A DeFaktS a „dezinformációs kampányok megszüntetése tényezők és stíluseszközök feltárásával” rövidítése. Ez a mechanizmus nem önmagában a tartalom, hanem bizonyos stilisztikai jegyek, eszközök kiszűrésével azonosítja az álhíreket, felismerve az érzelmileg befolyásoló tartalmat. A siker érdekében a kutatók sok adatkészletet állítottak össze a Twitter és a Telegram bejegyzéseiből.
A következő lépés a betanított mesterséges intelligencia felhasználása egy úgynevezett XAI-hoz (magyarázható mesterséges intelligencia). A gyakorlatban ez nem cenzúrát jelent, hanem figyelmeztetik a felhasználókat az álhírgyanús tartalmakra és azok indítékaira. Sőt, az igazi cél az, hogy megtanítsák az olvasókat az álhírek felismerésére.
Ilyen célú a noFake projekt is, amelynek keretében a tudósok mesterségesintelligencia-alapú asszisztens rendszereket hoznak létre, amelyek egyaránt képesek a hamis információk felismerésére, valamint a képek és a szövegek értelmezésére. Ez kis kitérőként azért is fontos, mert még tavaly is, amikorra Európa már felismerte a nukleáris energia biztonságosságát és nélkülözhetetlenségét, a német közszolgálati médiában megjelent egy olyan kép, amelyen egy atomerőmű fölé füstöt retusáltak. A németországi „közös”, emberi és mesterségesintelligancia-alapú program önkéntesek bevonásával zajlik.
