Fővárosi rendelet: lehetőség, de inkább pofon a turistabuszoknak

A Fővárosi Közgyűlés 2024. november 27-i parkolási rendelete védett övezetté nyilvánította Hunyadi János utat és a Palota utat, amelyen a turistabuszok is felviszik a Várba a jellemzően nyugdíjasokból álló csoportjaikat. A behajtás kérdésében a rendelet 2025. január 1-jétől véleményezési, 2026. január 1-jétől pedig bizonyos szabályozási jogot ad a kerületi önkormányzatnak.

Ki vannak szolgáltatva a turistabuszok az új helyzetnek

A behajtás persze most sem alapértelmezés, az arra vonatkozó engedélyt díj ellenében az I. kerületi önkormányzattól kaphatták volna a buszok, de valójában nem adott ki egyetlen engedélyt sem az erre hivatott testület.

„Két éve a lakók panaszára hivatkozva az I. kerületi önkormányzat olyan behajtási engedélyezési rendszert vezetett be – jogszerűtlenül felülírva a magasabb szintű, fővárosi jogszabályt –, amelynek keretében a hozzá befutott több száz behajtási kérelem egyikét sem adta meg. (A kérelem elbírálására ráadásul az életszerűtlenül hosszú, 30 napos elbírálási időt adta önmagának.) Ezután a behajtókat a kerület – szintén jogszerűtlenül – megbírságolta” – idézte fel az előzményeket a Világgazdaságnak Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára. Igaz, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa október végén megsemmisítette a budavári önkormányzat azon rendelkezéseit, amelyek korlátozni kívánták az autóbuszok behajtását a Várkerületbe, de a szerdai fővárosi rendelet lényegében visszaadta e lehetőséget a kerületnek. Véleményezési jogával élve ugyanis az I. került igyekezhet megakadályozni, hogy a turistabusz hozzájusson a TOBI-engedélyhez, 2026-tól pedig azt is megteheti, hogy korlátozza a behajtás idejét, annak hosszát, és útvonalat határoz meg.

Egy kerület mind felett

Árvay Tivadar több problémát, hiányosságot is lát az érintett fővárosi rendeletben. Eleve érthetetlen, hogy egy egész városra kiterjedő szabályozáson belül hogyan kaphat egyetlen kerület – amely nem hatóság – a többinél több jogosultságot. Az sem világos, hogy

• mit takar az I. kerület véleményezési joga,
• a kerület milyen indokkal utasíthatja el a behajtást,
• és mi történik, ha egy busz (illetve bármely más jármű) mégis felmegy a Várba.

„Nem a szabályozással van problémánk, hanem a belső ellentmondásaival és azzal, hogy nincsenek megteremtve Várba való, turistabusz nélküli feljutás feltételei. Aligha képzelhető el, hogy egy 30–50 fős nyugdíjas csoport

• tízesével utazik fel a Várba a 20 percenként megforduló, kis kapacitású és meglehetősen drága Siklóval,
• vagy a várlifttel, amely gyakran áll le műszaki hiba miatt,
• esetleg mozgólépcsővel, amely nem visz fel teljesen. 

Pedig működhetne itt is más, hasonló helyzetű városokban bevált rendszer. Például fel lehetne engedi az utasok leszállása és felszállása idejére a már amúgy is szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, csendes buszokat a Palotai úton – ahol lakóházak sincsenek – a Tábor utca-Lovas utca magasságában kialakítható le- és felszállító, illetve buszforduló pontig, ahonnan egy a Fehérvári kapuig megépített mozgólépcsőn folytathatnák az útjukat. A buszok innen a Dózsa György téri kis parkolóban, vagy más, e célra kialakított helyen várakozhatnának. De amíg nincs ilyen dedikált infrastruktúra, addig pedig ütemezni is lehetne a buszok közlekedését, illetve megszabni, hogy mennyi időt tölthetnek a Várnegyedben, szemben az egyoldalú és teljes tiltással.”

Rossz esetben el sem hozza a hajó a turistákat Budapestig

A mostani helyzet nagyon káros, súlyos presztízsveszteség a hazai turizmusnak, a megoldásról tárgyalni kellene az illetékeseknek. A problémáról kedden, még a közgyűlés előtt nyílt levelet küldött a fővárosi képviselőknek az MKFE és a másik nagy hazai közúti érdekképviselet, a NiT Hungary, valamint a legnagyobb hazai idegenforgalmi szervezetek, mivel az új rendelet közvetlen kárvallottja a fővárosi beutazó turizmus. Az utazási irodák már ott tartanak Árvay Tivadar ismerete szerint, hogy az egy-két éjszakás budapesti városlátogatásokat lerövidítik fél-egynaposra, hogy ne kelljen a jellemzően hajóval érkező csoportokat kitenni a fővároson belüli, turistabusz nélküli közlekedés kényelmetlenségeinek. 

Pusztába kiáltott szó

Mint a hivatkozott levélben olvasható, „A Vár és környéke kiemelt turisztikai látványosság, ennélfogva látogatók millióit vonzza a fővárosba évente. Amennyiben a várnegyed megközelítése bizonytalanná és kiszámíthatatlanná válik, a turistabuszokhoz kapcsolódó és azokat kiszolgáló turisztikai szolgáltatások is ellehetetlenülhetnek, ami Budapest turisztikai vonzerejének, pozíciójának gyengüléséhez és jelentős idegenforgalmi bevételkieséshez vezethet.
Ennek elkerülésére a szakmai szervezetek többoldalú tárgyalásokat kezdeményeznek, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen ebben az évek óta húzódó kérdésben. Meggyőződésünk, hogy a budapesti turizmus fenntartható és összeegyeztethető az I. kerület lakosainak érdekeivel, ám ehhez elengedhetetlen, hogy a döntéshozók és az érdekképviseletek között párbeszéd alakuljon ki. Ehhez az is szükséges, hogy a Fővárosi Közgyűlés ne fogadja el az I. kerületre vonatkozó módosításokat, és a várnegyed vezetése megkezdje azokat a többoldalú egyeztetéseket, amelynek eredményeképp a budai Vár továbbra is Budapest egyik legfontosabb turisztikai célpontja maradhat.” De, mint kiderült, hiába.

Akár jóra is fordulhat minden

„A döntés a nyílt levelünkben jelzett veszélyek ellenére tegnap megszületett – mondja Árvay Tivadar. – A módosítás azonban a pozitív változás lehetőségét is hordozza, s biztosíthatja, hogy Budapest és a Vár továbbra is az egyik legvonzóbb turisztikai célpont maradjon. Ha a buszok a TOBI-rendszerben hozzájuthatnak az eseti behajtási engedélyekhez, akkor rendezetten, díj ellenében felvihetik a turistákat a Várba. Ez ahhoz az előregisztrációs gyakorlathoz áll közel, amelynek kialakítását az érdekképviseletek is szorgalmazták az elmúlt két évben. Meglátásunk szerint azonban továbbra is indokolt a párbeszéd megindítása, hogy hosszú távon is kiszámítható, tervezhető legyen a Várnegyed megközelítése”.