A 2025. évi költségvetés kiadási előirányzatai között 106,6 milliárd forinttal szerepelnek a turisztikai fejlesztések – olvasható a parlament oldalán közzétett javaslatsorban.
A költségvetés turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó tervezett bevétele 90,2 milliárd forint, ez a bázisévi eredeti, 54,5 milliárd forint előirányzathoz képest 65,5 százalékkal magasabb – derül ki a törvénytervezetből, amely szerint e plusz elsősorban a bázisévi bevételek teljesülésének, valamint a vendéglátó- és a kereskedelmi szálláshely-forgalom növekedésének köszönhetően.
A jövő évi turisztikai fejlesztési kiadásokra
106 milliárd 619 millió forint központi költségvetési támogatást szánnak, ami több is lehet, méghozzá a tervezett összegen felüli bevétel időarányos részével.
A turizmusfejlesztési hozzájárulást az étkezőhelyi vendéglátásban az étel, és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital értékesítése, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, valamint bizonyos esetekben a „hop-on hop-off” buszos városnéző szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke után kell fizetniük az érintett vállalkozásoknak, mértéke 4 százalék.
A stratégiai iparág az elmúlt években töretlenül jól teljesít, ami a növekvő arányú GDP-hozzájárulás és a foglalkoztatotti létszám szempontjából egyaránt fontos.
A Magyarországon pihenő vendégek és a vendégéjszakák száma is emelkedik, a jövőben szükséges fejlesztéseket, illetve a fejlesztési irányvonalat a 2017-ben megalkotott, majd 2020-ban aktualizált, de változatlanul 50 millió vendégéjszakát célzó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0-ban rögzítették.
Eszerint
a fejlesztésközpontú gondolkodást a marketing és az értékesítés szerepének növekedése váltja fel.
Kiemelt feladat továbbra is a digitalizáció széles körű elterjesztése, mind a turisztikai ágazat szolgáltatói körében, mind az ágazat irányításában.
Célként fogalmazódott meg a sikeres belföldi turizmus mellett a nemzetközi beutazó turizmus szinten tartása, valamint az egy főre jutó turisztikai költés megnövelése. A külföldi vendégforgalom szinten tartása óvatos célkitűzés, hiszen a beutazó turisták száma és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is kiemelkedő mértékben, a belföldit meghaladó volumenben bővült 2024-ben, és további növekedésre van esély a repülőtér megvásárlása és tervezett fejlesztése révén az állam oldaláról.
A közel 107 milliárdos fejlesztési előirányzatból finanszírozzák
Az egyes tételeknél nem szerepelnek összegek, azt azonban már tudni lehet, hogy az előirányzat cirka egyötödét a világkiállításra tervezett pavilon megépítése viszi el.
A pavilon építési költsége 19,89 milliárd forint, a világkiállítási projekt 2026 áprilisában zárul, vagyis a teljes költségvetéséből lehetnek még 2026-ra áthúzódó tételek is.
Az idén 15 milliárd forintos turisztikai fejlesztési programot hirdetett és valósít meg a kormány a vendéglátóhelyek fejlesztését segítve, ami várhatóan más célcsoporttal, összegekkel és támogatási intenzitással 2025-ben is folytatódhat.
A költségvetési tervezetben körülbelül egymilliárd forintos tétellel szerepel az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ szakmai programjainak megvalósítására, illetve az ezzel összefüggő működési kiadásainak finanszírozására szánt keret.
Vendégcunamit hozott az október a szálláshelyeken
Októberben 24 százalékkal több külföldi turista érkezett Magyarországra, ahol a vendégéjszakák száma összességében 8,5, a vendégeké 15 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a turisztikai szálláshelyeken. A belföldi és külföldi vendégek száma 15, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal nőtt a KSH friss közlése szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.