Tavaly 8,7 százalékkal nőtt a vegyipari termelés volumene, így a hozzájárulása a feldolgozóipari termeléshez 18,7 százalékról 19,9-re emelkedett. A vegyiparra is jellemző a nagyvállalatok koncentrációja, e nagyvállalatok adták a kibocsátás 74 százalékát – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép az iparról, 2018 című elemzéséből.
A külpiaci eladások mellett a belföldiek is emelkedtek, ezzel az utóbbi területen befejeződött a három éve tartó csökkenés. A műanyag-alapanyagok gyártása – amely az alág csaknem kétharmadát adja – 2,1 százalékkal meghaladta az előző évit.
A szakember kedvező fejleménynek nevezte, hogy a vegyipari termékek belföldi értékesítése többéves csökkenés után tavaly növekedett. Ez összefügg a belföldi gazdasági mutatók javulásával, valamint az építőipar, a gépjárműgyártás és több más feldolgozóipari ágazat bővülésével is. Az igazgató elmondta: a magyar vegyipar teljesítménye több éve meghaladja az uniós átlagot, többek között a technológiai és hatékonyságnövelő beruházásoknak, valamint a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó fejlesztéseknek köszönhetően.
Tiszaújváros MOL finomító
Fotó: VG/Veres Viktor
Az eredményes működés ellenére az ágazat számos problémával küzd. Ezek közül a legégetőbb a munkaerőhiány. A szövetség támogatja a munkaerő-utánpótlással kapcsolatos tagvállalati programokat és a fiatalok körében a természettudományos tantárgyak és a vegyipari pályák iránti érdeklődés felkeltését és erősítését.
A munkaerőhiány mellett nagy kihívás a szektornak az energiahatékonyság növelése és a klímapolitikai célok megvalósításához való hozzájárulás. A Mavesz igazgatója szerint már számos, a fenntarthatósági célokat szolgáló, korszerű és innovatív megoldást kínál az ágazat, legyen szó akár az energiatakarékosságot, a hőszigetelést vagy a megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökről.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
