Lassú normalizálódás

Utóbbiak közül az uniós közbeszédet meghatározó jelleggel bírt Berlusconi olasz kormányfő "elszólása" a nyugati civilizáció iszlámmal szembeni fölényéről, továbbá Poul Nielson fejlesztési segélyekért felelős bizottsági tag kijelentése arról, hogy a terrortámadásokhoz részben az USA "durva imperializmusa" által kiváltott gyűlölet vezetett. Volt tehát mit kimagyaráznia a soros elnök Belgium kormányfőjének és az Európai Bizottság elnökének washingtoni látogatásán.
A "business as usual"-höz való visszatérést mutatta viszont a miniszteri tanács egyezsége az interneten, telefonon vagy postai úton értékesített, határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások direktívájának megalkotásáról, a bizottság élénk visszhangot kiváltott listája a közösségi költségvetés nettó befizetőinek, illetve haszonélvezőinek sorrendjéről, vagy a gyanított gázárkartell ellen elrendelt bizottsági vizsgálat.
A bővítési folyamat a múlt heti fejlemények fényében mintha gyorsabban térne vissza a szokásos menetbe (bár a terrorakciók hosszú távú következményeit itt még kevésbé lehet felmérni). A legnagyobb szenzációt az jelentette, hogy a tagországoknak sikerült megállapodniuk a csatlakozási tárgyalások bel- és igazságügyi együttműködés fejezetében megfogalmazott elvárások teljesítésének üteméről, illetve az a bizottsági bejelentés, hogy a várakozásoknál sokkal korábban, már az idén megszületik a közösségi álláspont tervezete a mezőgazdasági fejezet minden kérdéséről. Nem maradt persze észrevétlen Monti versenyügyi biztos újabb figyelmeztetése sem a tagjelöltek által az üzleti szférának nyújtott állami támogatások túlzottnak vélt nagyságáról.