Inflációcsökkenés mindenütt

Az utolsó adatok igazolni látszanak a pesszimizmust, igaz, a legtöbb makrogazdasági mutató valamivel jobb lett a várakozásoknál. Ilyenek voltak például a német ipari termelés számai, hiszen az Európai Unió legnagyobb gazdasága havi szinten növekedést mutatott. Igaz, éves viszonylatban továbbra is visszaesés figyelhető meg. Az eurózóna egészét egyelőre elkerüli a recesszió, a második negyedévben még -- bár csak minimális -- bővülést tudott felmutatni. A várakozásokhoz képest jól teljesít a brit gazdaság is, legalábbis ez látszik az ipari adatokból.
A konjunktúrához kevésbé kötődő mutatók egyébként továbbra is kedvező képet vázolnak. Látványosan csökken például az inflációs nyomás Nyugat-Európa minden államában.
Az árdinamika tekintetében a magyar gazdaságban is kedvező hírek láttak napvilágot, a 21 havi árindex augusztusban 8 százalékra, a jegybank inflációs célsávjának felső határára csökkent. Különösen jó jel, hogy az első hónapok kedvezőtlen tapasztalatai után végre megjelentek a forinterősödés kedvező jelei a tartós fogyasztási és a ruházkodási cikkek áraiban. Az enyhülő élelmiszer-oldali nyomás és az üzemanyagárak kedvező alakulása alapján már szinte biztosra vehető, hogy teljesül a Nemzeti Bank inflációs célkitűzése. Piaci elemzők szerint októberben a fogyasztói árindex további csökkenése várható, az utolsó két hónapban azonban már inkább csak stagnálni fog az áremelkedési ütem.
A jövőre vonakozóan kevésbé egységesek a várakozások: decemberre a jegybank 4,5, a legpesszimistább elemzők 6,5 százalékos 12 havi drágulást várnak. Amennyiben a dezinflációs folyamatot nem követi a nominális kamatláb csökkenése, növekedhet a reálkamatláb. Úgy tűnik, a jegybank nem siet a kamatvágásokkal, erre utalnak a monetáris politika irányítóinak megnyilatkozásai, illetve az is, hogy a múlt hétfői monetáris tanácsülésen helybenhagyták az irányadó kamatot.