Várjuk az országjelentést

A kedd este közzéteendő anyagok az előzetes információk szerint a "nagycsoportos" EU-bővítés mellett teszik le a garast: ennek jegyében várhatóan kerülni fogják a markáns különbségtételt az egyes jelölt országok között, és inkább az egyes területeken, ágazatokban még hátralévő feladatok felsorolására fognak összpontosítani. Valóra válhatnak tehát azok a magyar aggodalmak, amelyek szerint a csatlakozással be kell várnunk a több szempontból is problémás és a felkészülésben kissé lemaradt Lengyelországot, továbbá a Magyarországnál szintén nagyobb erőfeszítéseket és több időt igénylő egyéb tagjelölt országokat. Ez becslések szerint fél-egy évvel tolhatja ki a belépés időpontját, amelyre így 2005-ben van a legnagyobb esély.
Az utóbbi időszakban az EU vezetői -- a múlt hét második felében például Joschka Fischer német külügyminiszter -- egyre határozottabban kiálltak Lengyelország első körös tagsága mellett. Amennyiben pedig a bizottsági jelentések -- illetve az azok mögött álló politikai akarat -- valóban tíz tagjelölt ország egyidejű felvétele felé viszik el a bővítési folyamatot, Budapestnek szembe kell néznie azzal, hogy a tagjelöltek "szigorúan érdemek szerinti" elbírálása irányában kifejtett lobbizás hatástalan volt. Ez -- érthetően -- csalódottságot kelthet, hiszen Orbán Viktor kormányfő a napokban egyenesen úgy fogalmazott, hogy egy ilyen -- általa természetesen még nem a kiadásra váró országjelentésekkel összekapcsolt -- megoldás az egész bővítési folyamatot veszélyeztetné.
A magyar diplomácia mindenesetre hangsúlyozza, hogy alapvetően kedvező, sőt sok tekintetben kifejezetten dicsérő megállapításokkal teli országjelentést vár (amely valószínűleg egyes régóta napirenden lévő vitás kérdésekre is ki fog térni). Legalább ilyen fontos kérdés azonban, milyen lesz az összkép, az országnak a többi tagjelölthöz viszonyított megítélése -- és ebben a tekintetben már nem biztos, hogy indokolt a hivatalos derűlátás.