A franchise-tól a környezetvédelemig
"Még a kilencvenes évek fordulóját megelőzően, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban - ahol irodavezetőként a rendszerjellegű problémákkal foglalkoztam - tettük fel a kérdést: mi az, ami a nyugati gazdaságokban megvan, a fejlődéshez hozzájárul, Magyarországon pedig hiányzik. A választ egyértelműen a franchise-ban találtuk meg" - utal a szakmai kezdetekre az addigra már egyetemi karriert és KFKI-titkárságvezetői posztot is maga mögött tudó szakember. A sikeres üzleti modell átadása révén a franchise gazdaságdinamizáló hatását aztán a szakminisztérium is elismerte: központi támogatással jött létre a koncepció megismertetését és az érdekek képviseletét vállaló szövetség is. Jelenleg mintegy 70 tagjuk van.
A franchise részesedése a hazai kereskedelmi forgalomból 4-5 százalék, így a nyugat-európai 15-25 százalékos részarányt figyelembe véve még adódik terjeszkedési lehetőség. A rendszergazdákat, az átvevőket és a beszállítókat figyelembe véve a franchise révén mintegy 200 ezer ember kap munkát. A közép- és kelet-európai országok megfelelő szakmai képviselet és adatok hiányában nem is mérhetők öszsze Magyarországgal, az itteni tapasztalatokra viszont Észak-Amerikától Indiáig sokan kíváncsiak. A rendszer fontosságát itthon a kormányzat is felismerte, hiszen - mint Kiss István mondja - a Széchenyi-tervből igen jelentős, vállalkozásonként 26, illetve 60 millió forintos vissza nem térítendő támogatás kapható. A még gyorsabb és biztonságosabb terjeszkedés érdekében a szövetség a jövőben szeretné elérni, hogy a franchise-átadóknak kötelező legyen saját adataikat közzétenni, ami az átvevőknek egyfajta garanciát jelentene.
A korábban tudományos szinten kezelt rendszerelméletet Kiss Istvánnak más területeken is sikerült átültetnie a gyakorlatba: az OMFB munkatársaként 1978 augusztusában koordinálta Magyarország bekapcsolását az internetes hálózatba, később saját vállalkozásában, a Dasy Kft.-ben környezetvédelmi problémák rendszerszintű elemzésével és döntéstámogatással foglalkozott. Ez utóbbi esetben egy angol modellt adaptálva - meteorológiai, közlekedési, szennyezési, földrajzi és egyéb adatok feldolgozásával - városok levegőminőségének számítását végzik. A környezetvédelem azonban a gazdaságosság szempontjából határterület, így jelenleg kevesen költenek rá - világítja meg a jövőben talán egyre fontosabbnak számító téma mai gyakorlati nehézségeit Kiss István.
A levegőtisztaság Magyarországon a környezetvédelmi politikában a hulladékkezelés és a vízminőség mögött a harmadik helyen áll, jóllehet "jó levegőt nem lehet palackban vásárolni". A veszélyeztetettek nagy számából adódó társadalmi kockázatot felismerve emelhette a főváros a környezetvédelmi programjában első helyre a levegőtisztaságot. A Dasy Kft. az ebből származó megbízások alapján végez vizsgálatokat, de az öt nagyvárosban három évvel ezelőtt tartott bemutatkozásuk nyomán a napokban jelezte érdeklődését Győr is. Vállalati ügyfeleik egyelőre nincsenek, aminek az az oka, hogy a légszennyezési engedélyeket kevésbé fejlett módon előállított adatok bemutatásával kell kérvényezni. Az uniós irányelvek ugyan utalnak az ilyen modellekre, de magyar fordításukban csak "egyéb módszerek" szerepelnek. A magyar hatóságoknak tehát a követelményrendszer és eszközszükséglet terén érezhető lemaradásuk van Nyugat-Európához képest, de idővel talán e téren is jelentős fejlődést mutat majd az ország - számolt be reményeiről Kiss István.
Mráz Dániel
