Elnök lesz a cégalapító

Bojár Gábor szerint a kérdés nem úgy merül fel, miért adta át a vezérigazgatói posztot, hanem az az érdekes, miért csak most. Már évekkel ezelőtt esedékessé vált a módosítás a napi vezetésben, de csak most sikerült megfelelő személyt találnia. A Graphisoft ugyanis kivételnek számít Magyarországon, hiszen a cég az egész világon jelen van, így valódi multinacionális cég - amelynek a központja Budapest.

Bojár Gábor húsz éve alapította és azóta irányítja a Graphisoftot. Vezetése alatt a cég multinacionális építészeti, építőipari szoftverfejlesztő és -értékesítő céggé vált. A világ első három AEC CAD-vállalata között szerepel a személyi számítógépen futó építészeti, építőipari tervezőszoftverek piacán. A Graphisoft termékeit közel százezer építész és építőipari szakember használja a világ nyolcvan országában.

A társaság fennállása során a "virtuális épület" koncepciója segítségével gyökeresen megváltoztatta az építészeti látványtervezést és kommunikációt. Számos olyan újítást vezetett be, amelyek ma már az építészeti CAD szoftverek alapját jelentik. A cég vezető terméke, az ArchiCAD az Egyesült Államokban 1999-ben elnyerte "A legjobb építészeti CAD szoftver" címmel járó CADD-kupát. A Graphisoft részvényeit 1998-ban bevezették a frankfurti Neue Marktra, 2000-ben a Budapesti Értéktőzsdére.

Az alapításkor még jól működött az egyszemélyi vezetés, de ma már, ekkora méreteknél ez nem követhető út - fejtette ki véleményét Bojár Gábor. Eddig elnök-vezérigazgatóként és tulajdonosként a döntéshozatal mind a négy szintjében részt vett: brain storming (ötletek kitalálása), jóváhagyás, végrehajtás és ellenőrzés. Ugyanakkor a 25 százalékos tulajdonosnak legfeljebb baráti tanácsként lehet javasolni, hogy hagyjon fel egy projekttel, mert nem megy - mivel nincs felette kontroll. Aki pedig a tervezésben benne van az első perctől, azt viszi a lelkesedés, és vakká válik a realitással szemben. Ezért kell szerinte kiszállni döntéshozói szintekből, s csak az ellenőrzéssel és a stratégiával foglalkozni.

Kérdés, meg tudja-e állni, hogy nem szól bele az új vezérigazgató munkájába. Bojár Gábor szerint igen. Elrettentő példaként ott lebeg előtte az állami munkahely, ahol a főnök nem örül annak, ha a beosztottja jobb nála, hiszen így előbb-utóbb az ő posztjára pályázik, ezért a beosztott elveszti az állását. Legnagyobb sikerének ezért azt tartja, hogy olyan munkatársakat talált, akik nála jobban értenek az egyes területekhez, és motiválni is tudja őket.

Már a kilencvenes évektől úgy érezte, hogy olyan vezetőre lenne szüksége, aki az általános menedzsmenthez jobban ért, és nem ösztönből, hanem gyakorlatból viszi a céget. Az elmúlt három hónap tapasztalata azt mutatja, hogy Ray Small személyében megtalálták ezt a vezetőt. A társaság tavaly jelentős, egymilliárd forintos veszteséget szenvedett, és kérdéses, hogy nem azért kellett-e most az "új arc". Bojár Gábor szerint inkább a külső tényezőkkel magyarázható a cég tavalyi deficite, hiszen a társaság más vezetővel sem tudott volna jobban teljesíteni. Ugyanakkor a tervek talán túl optimisták voltak, és ebben közrejátszhatott az is, hogy a menedzsment túlságosan koncentrált volt. Ha a kontrollt és a végrehajtást elkülönítik, talán óvatosabbak lettek volna. Az idei tervek már így készültek, ezért az egymillió eurós nyereséget megvalósíthatónak tartja.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a társaság eddig egytermékes cég volt, amely csak az építészet számára kínálta produktumát. Innen átállni többtermékes, az egész építőipart kiszolgáló társasággá jelentős átalakításokkal jár.

Lovas Judit