Öt év tocsikolás

Tocsik Márta csak segített, ugyan hogyan tudna már Szokai Imre lenyúlni neki 800 milliót az ÁPV-től, aki ráadásul e pénzből mit sem látott, és egyébként is nyilván csak szívességként tette, amit tett, mint ahogy Tocsik is kérés, fenyegetés nélkül jobbnak látta, hogy ha már rajta így segítenek, ő is segítsen egy kicsit (röpke 300 millióval) Boldvai Lászlónak és Budai Györgynek, akiket ezért viszont semmilyen felelősség nem terhel... Tudom, hogy a tegnapi - a korábbinak szinte mindenben ellentmondó - ítélet már-már demagóg leegyszerűsítése nem szerencsés, ám tény: az immáron az igazságszolgáltatás állatorvosi lovaként feltűnő esetből aligha érthet többet az a közvélemény, amelynek Solt Pál legfőbb bíró tegnapi bejelentése szerint több mint 50 százaléka bízik a bíróságokban. Mi-után a tegnapi verdikt elvágta az ügy politikai szálait - lényegében a választások előtt felmentve az évek óta e terhet hordozó MSZP-t és SZDSZ-t -, nyilván a politikai kommentárok is összecsapnak majd az ügy körül, ám az igazságszolgáltatásba vetett bizalomnak nem ez árt igazán.

Először is leszögezhetjük: mindaz, amiért a Tocsik-ügyben valaha is valakit felelősségre vontak, akartak vonni, esetleg felmentettek, nem új típusú, bonyolult büntetőjogi tényállás, amely megítélésének és bizonyításának ne lenne - lehetne - kialakult gyakorlata a magyar bűnüldözésben. Másodszor: új bizonyíték, fordulatot hozó vallomás nem tűnt fel az elmúlt öt évben. Ennek ellenére a magyar igazságszolgáltatás különböző szervei sorra mást és mást hoztak ki ugyanabból a masszából, miközben nem is olyan finoman egymást kritizálták szakmai hozzá nem értés miatt. Öt év fejleményeit lepörgetve a kritika immáron megfellebbezhetetlenül jogosnak bizonyult, azt azonban, hogy mi is történt a Tocsik-ügyben, biztosan - vagy legalábbis jogerősen - már csak egy újabb bírói ítéletből, józan számítások szerint úgy egy-két év múlva tudhatjuk meg.

Dudás gergely