Mit hozott a csúcs?

Némi javulást jelent a brüsszeli csúcson elfogadott EU-álláspont a bővítés pénzügyi kereteiről a februári miniszteri tanácsülésen körvonalazott elképzelésekhez képest. Emlékeztetőül: februárban a tagállamok azt tervezgették, hogy az unió 2000-2006 közti költségvetésének kereteit megszabó berlini csúcs 2002-2004 közti időszakra megajánlott összegeit különítik el az újonnan belépőknek 2004-2006-ra, a mostani brüszszeli csúcs határozata szerint a 2004-2006-os berlini előirányzat a plafon. Az előbbi 27 milliárdot jelentene a jelölteknek, az utóbbi 42,6 milliárdot.

Innen nézve tehát akár rózsaszín is lehetne a brüsszeli csúcs megítélése tagjelölti szemszögből, csak hát a valódi viszonyítási alap nem az eredeti (valljuk meg, vérlázító) terv, hanem az az 58 milliárd, ami a teljes, 2002-2006 közti összeg volt Berlinben. De még ha nem is tekintjük viszonyítási alapnak az 58 milliárdot (erre a németek azt mondták, csupán virtuális pénz), a brüsszeli határozatok szerint akkor is elveszett az a 20 százalékos növekmény, amit a jelöltek azon a jogcímen kértek, hogy Berlinben még csupán hat újonnan belépővel számoltak.

Persze az érdemi tárgyalások induló ajánlata aligha lehet túlságosan kedvező, hiszen akkor miből engedjen az unió, de sajnos más miatt is "bűzlik" a brüsszeli csomag. Például amiatt, hogy a mai és a leendő új tagok pénzügyi ellenérdekeltségét jó néhány évvel a csatlakozás utánra is prolongálná azzal a tervvel, amely szerint befagyasztanák az agrárbüdzsét, de azon belül az újak részesedését fokozatosan növelnék. Aligha segítené az újak beilleszkedését, ha 2007 táján is külön csoportként mutogatnának rájuk a mai tagok, mint akik miatt megrövidülnek az ő mezőgazdasági termelőik. Ez újabb szempont lehet a magyar tárgyalóknak ahhoz, hogy lecövekeljenek eddigi elvük mellett: 2006 után nem terjedhet semmiféle pénzügyi átmeneti időszak. (UGy)