Örvény a német sajtópiacon

Miközben ma már "egyszemélyes", számítógépes szerkesztőségével gereblyézi a híreket a Google, és példáját a jövőben vélhetően mind több költséghatékonyságra törekvő médiavállalat követi majd, hirdetési bevételeik csökkenése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hírpiacot hagyományos cikkírással megalapozó lapkiadók. A reklámpiac mélypontját kontinensünkön leginkább a nyugat-európai lapok szenvedték el, amelyek az internetes gazdasági "csodavárás" első számú felvevői voltak.

A német nyelvű orgánumok például minden idők legkomolyabb válságát élik át ezekben a hetekben. Bekövetkezett az, amivel ugyan már korábban is számolni lehetett, mostanra azonban vezércikk lett belőle: a hirdetési piac pangása miatt csakis erősen racionalizált keretek között "gyárthatja" tovább híreit a nyomtatott sajtó. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy ma már nemcsak a kisebb kiadók deficitesek, hanem a meghatározó, piacvezető orgánumok is huzamosan halmozzák veszteségeiket. Persze nem csak a hirdetői bázis fogy el a német lapok mögül, javarészt az on-line hírcsatornáknak köszönhetően apad az olvasótáboruk is. A legnagyobb példányszámú lapoknál, néhány kivételtől eltekintve, 5-10 százalékkal csökkent az értékesített lapok száma a tavalyi év harmadik negyedéhez képest.

A bevételkiesés miatt vélhetően az év hátralévő részében a spórolás lesz a legfőbb feladata a lapvezetőknek. Ahogy az lenni szokott, minden bizonnyal ez most is a mellékletek megszüntetésével és létszámleépítéssel kezdődik. Akadnak persze meglepő és az újságírás területén újszerűnek ható megoldások, mint például a fúzió, amelyre éppen a napokban szánta el magát a két nagy liberális német napilap: a Süddeutsche Zeitung és Frankfurter Rundschau. A lapok egy olyan szövetség kereteit vázolták fel, amely egyesítené a két különálló német orgánum kapacitásait a hirdetésszervezés, az értékesítés és a marketing területén. Sőt felmerült egy olyan javaslat is, amely tartalomszempon-

tok alapján is egyesítené a forrásokat. Igaz, a már novembertől tervezett közös munkával sem kerülhetik el a szerkesztőségek munkatársaik létszámának jelentős csökkentését. A Frankfurter Rundschaunál máris bejelentették: 30 munkatársuktól azonnal megválnak, és további 150 újságíró teheti le a tollat. Még súlyosabb a helyzet a svájci Neue Zürcher Zeitungnál. A nemzetközi tekintélynek örvendő független lapnál is rekordszámban küldik el a közeljövőben az újságírókat. A jelenlegi 840 státusban lévő újságíró közül 80 zsurnaliszta kényszerül távozásra, közülük 27-en azonnali hatállyal távoznak. A létszám csökkentését a németországi helyzethez hasonlóan itt is a nyomtatott sajtó reklámpiacának drasztikus csökkenése kény-szerítette ki.

A hirdetési bevételek csökkenése akár még tovább is folytatódhat, a közeli jövőt illetően kár lenne túlzottan optimistának lenni. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy csak a 2004-es nagy világeseményekhez, az amerikai elnökválasztáshoz és az athéni olimpiai játékokhoz kapcsolódó reklámözön jelenthet igazán nagy fellendülést világszerte. Persze akadnak olyanok is, akik még visszafogottabbak, és csak tízéves távlatban mernek komolyabb javulást megelőlegezni a reklám-

piacnak. Még akkor sem valószínűsíthető azonban egyértelműen, hogy az orgánumok reklámpiaca minden korábbinál nagyobb erőre kapna, ugyanis a direkt marketing és az elektronikus média egyre hatékonyabb riválisa lesz a hagyományos reklámhordozóként aposztrofált nyomtatott sajtónak.