Az előre hozott választások réme

Nem is lehet jelenleg napirenden az előre hozott választások kérdése a pártbeli és kormányzati döntéshozó fórumokon: még az a néhány hónap is nagy rizikót jelent, ami egy esetleges döntés és az ezután következő választások között eltelik. Az erőviszonyok ugyanis akár hetek alatt is megfordulhatnak - mondják szocialista politikusok, akik szerint bár a témát elsőként még az ősszel kétségtelenül a miniszterelnök vetette fel, ám az ügy lebegtetése azóta a sajtónak köszönhető. Aligha bánják azonban ezt: az időről időre felvetett kérdésre adott "pillanatnyilag ez nem időszerű, de a lehetőséget nem lehet kizárni" válaszok arra tökéletesen alkalmasak, hogy ráhangolják a közvéleményt egy esetleges előre hozott választásra. A kérdés nem vitatottan az EU-val összefüggésben merült fel szocialista berkekben is, ám aligha a nyíltan hangoztatott "ennyire új helyzethez új felhatalmazás szükséges" megfontolásból fakadt. Sokkal inkább arról van szó - ismerik el a párton belül is többen -, hogy a mostani jelentős népszerűségi előny közvetlenül az EU-csatlakozás környékén még könnyen kitarthat. Számos szakértő véli azonban úgy, hogy 2006-ra éppen a minden csatlakozó államot "menetrendszerűen" sújtó kiábrándulás időszaka következhet be.

A parlament feloszlatásához azonban többségi döntésre van szükség, így az MSZP esetleges elhatározása megvalósíthatatlan az SZDSZ nélkül. A kisebbik koalíciós pártban azonban nem népszerű az előre hozott választás gondolata: magyarázható ez egyrészt a folyamatosan az ötszázalékos küszöb körüli, tehát a biztos bejutást sem garantáló közvélemény-kutatási eredményekkel. Ugyanakkor a párt egyik politikusa arra emlékeztetett, hogy az általuk vezetett tárcák teljesítménye aligha lenne lemérhető két év után, elég csak az autópálya-építésekre gondolni, és a pártszervezésre is hosszabb időt kívánnak szánni. Az MSZP-ben már felmerült annak lehetősége, hogy "vészhelyzetben" a Fidesz-MDF pároshoz hasonlóan ők is "be tudják vinni a hátukon" partnerüket a T. Házba, ám kérdéses, hogyan reagálnának egy ilyen felvetésre a szabad demokraták.

Nemcsak az SZDSZ várható ellenkezése okozhat azonban fejtörést az MSZP-nek. Szinte kiszámíthatatlan, hiszen egyelőre ez irányú kutatások sem készültek, milyen hatással lenne a közvéleményre egy kormányzati ciklus megtörése. Az biztos, hogy minden ilyen helyzet jó alkalmat kínál az ellenzéknek arra, hogy a kormány alkalmatlanságát bizonygassa. Mérlegelni kell, mi az az "előnyszint", amivel felvállalható egy ilyen döntés, hiszen a választásokra több hónappal ezután kerülne sor: a politikai döntés megszületése és a parlament feloszlatásáról szóló szavazás közötti időkülönbséget még "szabadon irányíthatják" a szocialisták, ezt követően azonban a köztársasági elnökhöz kerül a labda. Mádl Ferencnek az alkotmány szerint a feloszlatást követő három hónappal kell kiírnia a választásokat. A szocialisták taktikázását nehezítheti az is, hogy 2004-ben európai parlamenti választásokat is kell tartani, és nyitott kérdés, hogy egy esetleges előre hozott választást ezzel együtt, esetleg előtte vagy utána lenne célszerű megtartani.

Az egyelőre csak lebegtetett, a közvéleményt felkavarni nem látszó lehetőséggel az ellenzék pártjai komolyan számolnak. Már csak azért is komolyan kell venni az előre hozott választások kérdését, mert "mi hasonló helyzetben aligha haboznánk élni az alkalommal" - vélekedett a Fidesz egyik vezető politikusa. A szocialistáknak nyilván csábító a gondolat, hiszen miközben épphogy megnyerték a tavaszi választásokat, és kényelmetlenül szűk többséggel bírnak a parlamentben, az ősszel már "taroltak", és a mostani felmérések szerint is húszszázalékos előnyük van, tehát akár abszolút többséget is szerezhetnének. Ugyancsak az előre hozott választás mellett szól a Fidesz szerint szocialista szemmel nézve az, hogy mivel egy ilyen döntésre nyilván csak a biztosnak látszó győzelem fényében kerülne sor, a Fidesz - a 2002-es általános és önkormányzati választásokkal együtt - harmadik vereségét szenvedné el, ez pedig alighanem a jelenlegi pártvezérkar felőrlését eredményezné. Megnyugtatónak véli ugyanakkor több ellenzéki politikus azt, hogy az idei költségvetés "nem egy választási büdzsé", azaz sem olyan mértékű béremeléseket, sem pedig egy év alatt megvalósuló infrastrukturális beruházásokat nem fedez, amelyek egy esetleges kampányban a kormány malmára hajtanák a vizet.