A nagy dobás
Megint rajthoz állt Demján Sándor. Harcba készül az évtized legbefolyásosabb magyar üzletemberének címéért, amelyet a Világgazdaság olvasóitól 2000-ben már megkapott. Mostani dobása - a TriGránit-tulajdonok kivásárlása - ugyanis Közép-Európa legnagyobb ingatlanos tranzakciója, és már önmagában is jelzésértékű. Mint ahogy az volt annak idején, éppen harminc éve, a Skála-birodalom kiépítésének kezdete is. A különbség viszont óriási, ez a meccs nagypályán zajlik.
Gondoljuk csak meg: olyan értékes portfólió került a kezébe, ami elvileg az unokái unokáinak is gondtalan nyugdíjaséveket biztosít, ha jól gazdálkodnak vele. Utóbbiban nem kételkedem, hatalmas objektumok egész sora mutatja, hogy ért hozzá. De ne ragadjunk le a pénznél, hiszen Demján Sándor két kézzel tiltakozik az ellen, hogy csak azért csinálja/csinálta. Válasszuk inkább a Nagy Átalakító vonalat e markáns pályafutás szemléjekor. Ez a mentalitása szerencsésen egybeesik több párt- és várospolitikus elképzelésével, miszerint élhetőbb városokat kell kialakítani, eldobva minden nyűgöt és feldobva egész kerületeket. Alkotókedve töretlen, bulldogtermészete most hozza meg a kívánt eredményt. Amire egyébként az egész szakma várt. Nem felejthető ugyanis az a korábbi ígéret, hogy az évtized közepe előtt látogathatjuk a Duna partjára megálmodott városközpontot. Már régen dolgoznia kellene a Demján-csapat alvállalkozóinak a szállodákon, a luxuslakásokon és a kongresszusi központon. Ez az igazi demjános terület, ettől lehet kiváló hozamot várni, ez a motorja a későbbi, akár a túloldali Duna-part fejlesztésének északi és déli irányba.
Késlekedő kormányzatok, átalakuló anyavállalat (Trizec), átmenetileg pangó hazai ingatlanpiac. Ez a három tényező magyarázhatja, hogy csak most ütötték nyélbe az üzletet. Hogy mégsem álltak odébb, amögött egyszerű megfontolás fedezhető föl: az EU-ba készülő Magyarországon továbbra is tisztes haszon érhető el, ráadásul Budapest kiváló terep a kísérletezésre és a közép-európai térségben tervezett hatalmas akciók irányítására.
Van még egy érdekes elem a tervekben. Ez pedig az, hogy az újabb, nem kevesebb mint hárommilliárd eurós beruházásoknak a felét az úgynevezett Public Private Partnership (PPP) formát választva teremtik elő. Vagyis a közcélú ingatlanfejlesztésekbe magántőkét is bevonnak. Nem új dolog ez, több nyugat-európai országban jól működik és megéri a magáncégeknek is. Demján is tudja ezt, aki köztudomásúan nagyon szereti a focit. De csak a nagypályásat.
