Felügyeli a privatizációt

Jelentős változást hozhatnak a következő hónapok a legnagyobb magyar vásárszervező cég, a Hungexpo Rt. életében. A társaság ugyanis privatizáció előtt áll, az azzal kapcsolatos stratégiai terv már elkészült, és nyilvánosságra került. A társaság június eleji közgyűlésén Tunyogi László elnök lemondott, s helyére Boros Istvánt választották. Az új elnök hangsúlyozta, hogy a privatizációs stratégia kidolgozásában nem vett részt, de azzal egyetért, s megvalósíthatónak tartja.

Az elnök - aki korábban vezérigazgató-helyettesként már dolgozott a cégnél - úgy véli: amennyiben külső erők nem avatkoznak be a folyamatokba, úgy a privatizáció sikerre vihető. Mint ismeretes, az elképzelések szerint a Hungexpo Rt. létrehoz egy százszázalékos tulajdonú leányvállalatot, melyhez átkerül a kiállításszervezés, -rendezés, s ezt a társaságot privatizálják majd, a vagyonkezelő cég pedig állami tulajdonban marad. A tendert ősszel írják ki, s ha minden jól alakul, úgy a cégek már a jövő év elején megkezdhetik működésüket az új struktúrában. Elvárás, hogy a szakmai befektető kiállításszervezésre, konferenciarendezésre új üzleteket is hozzon.

Boros István szerint a turizmushoz hasonlóan a kiállításszervezési üzletág is stagnál, s megfigyelhető, hogy a kiállításokon évről évre kevesebben vesznek részt. Ez részben a világgazdaság gyengélkedésének tudható be, részben pedig annak, hogy a virtuális világ adta lehetőségek mellett egyre többen meggondolják, hogy hosszabb útra vállalkozzanak-e. Boros ugyanakkor úgy látja, hogy a konferenciarendezésben továbbra is jó üzleti lehetőségek vannak, ezek kiaknázásához viszont az is kell, hogy az egyelőre hiányzó infrastrukturális háttér megépüljön.

Boros István nem vesz részt a Hungexpo napi operatív munkájában, így változatlan intenzitással koncentrálhat a Cegos Kft. irányítására is. A vállalati tanácsadás és tréningek piacán szintén nagy a konkurenciaharc, s ha a gazdaság stagnál, a vállalatok a reklám mellett az elsők között a tanácsadáson spórolnak. Hozzátette: sokat jelent, hogy összeszokott munkatársi gárdát tudhat maga mögött. Erre szükség is van, hiszen a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöki teendőinek ellátása is sok feladatot ad.

A magyarországi befektetők sorában a franciák a harmadik helyet foglalják el. Jelenleg mintegy 220-240 francia vállalkozás tevékenykedik hazánkban, jelenlétük különösen a kereskedelemben, a turizmusban, a gyógyszer-, energia-, építő- és autóiparban, kereskedelemben jelentős. Sok francia cég Magyarországról működteti délkelet-európai tevékenységét. Boros István hangsúlyozza: a kamara tervei között szerepel, hogy a francia kis- és középvállalkozói kör minél nagyobb részét magyarországi befektetésre bírják rá. Természetesen fontos az itthoni fogadókészség is, s ennek érdekében megállapodást kötnek az ITDH-val és az Iposszal is. Fontos az is, hogy Franciaországban is népszerűsítsék a magyar termékeket.