Megvolt a mélypont?

A múlt héten nyilvánosságra került fontosabb mutatók a növekedés lassulásáról és az államháztartás hiányának százmilliárdot meghaladó növekedéséről szóltak, ám - ilyen a statisztika - az elemzők mégis inkább az adatsorokban megbújó, de egyértelműen kedvező jeleknek örültek.

A piaci várakozásnál alacsonyabb, mindössze 2,4 százalékos GDP-növekedésről számolt be kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a második negyedévre vonatkozó, előzetes adatok alapján. Legutoljára 1997 első negyedében született ennél rosszabb, 2 százalékos eredmény, ez hat éve volt. Az előző negyedévhez viszonyító, szezonálisan kiigazított index azt sugallja, hogy az előző negyedév volt az alja a lassulásnak. A második negyedben 0,6 százalékra emelkedett a GDP növekedési üteme az előző negyedévre becsült 0,5-ről.

A szintén kedden publikált másik adatsor, a beruházások alakulását bemutató pedig már egyáltalán nem elkeserítő, elsősorban a feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően. A KSH adatai szerint a beruházások 1,7 százalékkal nőttek a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg három hónappal ezelőtt még 1,2 százalékos visszaesést mutatott a statisztika.

A keddi napra a koronát a délután megjelent államháztartási adat tette fel: augusztust 105,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az államkassza. Százmilliárdot meghaladó hiánynövekedésnek régen örültek ennyire az elemzők. A PM szakembereit is meglephette, hiszen korábban még 140 milliárd körülire tették az augusztusi negatív szaldót.

Az év kétharmada után egyre távolabbinak tűnik a PM célja, hogy 900 milliárd forint alatt tartsa a büdzsé éves hiányát. A tárca legutóbbi prognózisa a GDP 4,8 százalékának megfelelő hiányt említ. A számok tanúsága szerint a bevételek egyelőre lassabban folynak be az időarányosnál, míg a kiadások kicsivel a felett teljesülnek.

A héten publikálta még a KSH az ipari termelői árak júliusi alakulásáról szóló beszámolóját. A drágulás folytatódott, de az ütem jelentősen, 0,7 százalékra mérséklődött. A belföldi értékesítési árak emelkedésében főként a kőolaj-feldolgozás 7 százalékos árnövekedése játszott közre. A többi feldolgozóipari ágazatban az árak változása 0,4 százalékos növekedés és 1,2 százalékos csökkenés között szóródott. (OG)