Az izraeli biztonsági kabinet a múlt héten elhatározta, hogy "eltávolítja Arafatot", a Palesztin Hatóság elnökét, akit 2001 decembere óta házi őrizetben tart, mert őt tekinti felelősnek a második intifádáért, valamennyi öngyilkos merényletért. "Eltávolításon" a világ száműzetést értett, és vérmérsékletétől, elkötelezettségétől függően ki-ki elítélte a tervet. Közülük most csak az izraeli-palesztin békítésben tevékenyek álláspontját idézzük: az USA szerint a lépés "nem segítene" (a béke ügyének), Oroszország és az EU "súlyos és szörnyű hibának" tartaná, míg az ENSZ főtitkára révén "feszültség- és instabilitásfokozó intézkedésnek", a BT soros elnökének nyilatkozatával pedig "végre nem hajtandónak" nyilvánította a bejelentést.
Az arab ENSZ-tagállamok kérésére a BT pénteken szokás szerint eredménytelen ülést tartott, amelyen elítélte az erőszakot, és a feleket kölcsönös önmegtartóztatásra szólította föl. Az újabb ülést mára tűzték ki, ahol meghallgatják Terje Roed-Larsen összekötő jelentését a helyzetről, és - mivel nyílt tanácskozás lesz - mindazon államok képviselőit, amelyek ki akarják fejteni véleményüket. Jó hosszú ülés lesz.
Közben azonban Saul Mofaz izraeli hadügyminiszter a Jerusalem Postnak adott nyilatkozatában elárulta, hogy eltávolításon Jasszer Arafat megölését kell érteni - szombat óta ez az elfogadott értelmezés. S a felháborodás még nagyobb. Elvégre Arafat nemzetközileg elismert vezetője a leendő palesztin államnak, még akkor is, ha Izrael terroristának tartja, és a mai Fehér Ház sem kezeli partnerként. Pedig valószínűleg csak taktikáról van szó: ezek után mindenki fellélegzik majd, ha Izrael a palesztin elnököt kizsuppolja valamelyik arab országba. (SzH)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.