Nem a cégek a ludasok
Nem is olyan régen még alig múlt el nap olyan panasz nélkül, hogy a vállalatok elképesztő lazasággal kezelik a bérpolitikát, aminek következtében megnőttek a jövedelmek, a fogyasztás, az import. Az APEH friss adóbevallásokra építő tájékoztatója viszont egészen más képet fest. Az összehasonlítható vállalatok árbevételének 10,7 százalékos hízása valóban kevés alapot adott volna a bérek emelésére, különösen, mert a kivitel 1,1 százalékkal apadt. Csakhogy közben erőteljes költségcsökkentés is volt: a kiadások 84 százalékát adó anyagi jellegű ráfordítások alig 3,6 százalékkal nőttek. Ez a trend elegendő volt ahhoz, hogy a beruházások nyomán 12,6 százalékkal emelkedő értékcsökkenéssel és a 10,9 százalékkal több személyi jellegű kiadással (az alkalmazottak száma 0,3 százalékkal nőtt) együttesen is csak 4,9 százalékos növekedést produkáljanak. Bekövetkezett, amire évek óta nem volt példa: a cégek hatékonysága - a béremelések ellenére is - nőtt.
Az adózás előtti eredmények 17,2 (!) százalékos hízása is hozzájárult ahhoz, hogy a szektor adóbefizetései 9,5 százalékkal nőjenek, bár a bruttó hozzáadott érték "csak" 7,3 százalékkal hízott. Ezt nem panaszolta fel senki.
Az átlagot nézve nem igaz, hogy a vállalati bérek irracionálisan emelkedtek volna, inkább megtakarításaikat, nagyobb hozzáadott értéküket osztották meg dolgozóikkal. Az szja-bevallásokból kiderül: a bérjövedelmek 15,3 százalékkal nőttek, vagyis a közszféra emelései messze felülmúlták az előbbit, míg a forrásadó alá eső bevételek ennél is jobban, 22,2 százalékkal híztak. Különösen érdekes, hogy az osztalékjövedelmek 16,4 százalékkal nőttek.
Így aligha jogos a versenyszektort okolni a túlzott béremelésekért: az alapvető gond másutt, a közszférában keresendő.
