VG-körkérdés

Kiemelt pozíció



Bogsch Erik

A Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója

"Cégünknek az ötvenes évektől kezdve hagyományos piaca Oroszország, s a jó üzleti kapcsolatokat nem törte meg sem a Szovjetunió szétesése, sem az 1998-as pénzügyi válság. Társaságunknak Oroszország a legnagyobb exportpiaca. A piaci részesedési alapján Oroszországban a három legnagyobb gyógyszercég között vagyunk, bár ezen a területen is éles a verseny. A legnagyobb hálózattal rendelkezünk, mintegy háromszáz emberünk dolgozik a kereskedelmi területen. Moszkvához közel egy gyógyszertabletta-gyártó és -csomagoló cégünk is van. Oroszországban mintegy harmincmillió dollár értékű beruházást valósítottunk meg. Az összes ottani gyógyszercég közül a Richter rendelkezik a legszélesebb portfólióval. Új készítményeink - orális fogamzásgátló, vérnyomáscsökkentő - bevezetése is sikeres. A dollár árfolyamának visszaesése cégünket is érintette, de a Richter hoszszú távon gondolkodik."



Új üzletek



Székely Péter

A Transelektro csoport elnök-vezérigazgatója

"A rendszerváltás előtt cégünknek kiterjedt üzleti kapcsolatai voltak Oroszországgal. Az üzleti kapcsolatok visszaesésében pénzügyi és politikai okok is közrejátszottak. Az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tettünk a visszatérés érdekében. Személyesen is részt vettem a múlt heti üzletember-találkozón, s ott is az hangzott el: mindkét fél törekszik arra, hogy az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok élénküljenek. Esély van arra, hogy a Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. Asztrahánban építsen egy száz megawattos kombiciklusú erőművet, döntés a közeljövőben várható. Azt az Urban orosz céggel - mellyel egy vegyesvállalatot is alapítottunk - építenénk. A Ganz Transelektro Közlekedési Rt. pedig Moszkvába szállít trolibuszt és villamos berendezéseket, s az orosz Liaz céggel tárgyalásokat folytatunk közös gyártásról, illetve harmadik piacon való megjelenésről."



Árfolyamgondok



Ábrahám Tibor

A Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója

"A magyar tartósítóiparnak hagyományos exportpiaca Oroszország, s ismert, hogy az ágazatnak milyen gondot jelentett, amikor az 1998-as pénzügyi válságot követően megcsappantak az ottani eladások. Napjainkban a magyar konzervipar termelésének mintegy 50, cégünk exportjának pedig 40 százaléka irányul Oroszországba. Óriási az ottani piac, nem véletlen, hogy jó néhány multinacionális vállalat törekszik arra, minél nagyobb piaci részesedést érjen ott el. Oroszországban általában nagykereskedőkkel vagyunk kapcsolatban, s dollárelszámolás van érvényben. Ezért komoly gondot jelentett nekünk a dollár drasztikus gyengülése. Tőkeerős multinacionális vállalatokkal versenyzünk, melyek könnyebben elviselik az árfolyamváltozás okozta nyereségkiesést. Ezért a kormánytól az orosz exporthoz támogatást kértünk, de nem kaptuk meg, mondván, hogy azt az EU-ban nem néznék jó szemmel."



Kapacitásnövelés



Jancsó Péter

A Graboplast Rt. elnök-vezérigazgatója

"Cégünk elmúlt tíz évének történetében meghatározó szerepe volt az orosz kereskedelmi kapcsolatoknak, melyet az 1998-as ottani pénzügyi válság szakított meg. Azóta sikerült újraépíteni az orosz vevőkapcsolatokat. Ezt a cég számadatai is tükrözik, hiszen a kelet-európai szállítások az év első hat hónapjában 30 százalékos növekedést mutatnak, s ezen belül Oroszországba másfélszer annyi terméket értékesített a vállalat, mint egy évvel korábban. A kelet-európai növekedés tényét még annak fényében is kedvezőnek ítéljük meg, hogy az a nyugati és belföldi értékesítés mértékét csökkentette. Az orosz gazdaság növekedése további jó lehetőséget kínál cégünknek, ezért úgy döntöttünk, hogy PVC-padló-, szalagparketta- és tapétagyártó kapacitásunkat is növeljük. November végéig dönt a cég vezetése arról, hogy ezt beruházással, vagy vállalatfelvásárlással oldjuk-e meg. A kapacitásbővítést jövő év áprilisig be akarjuk fejezni."



Csekély kivitel



Halbritter Mátyás

A Győri Keksz Kft., valamint az Édességgyártók Szövetségének elnöke

"A magyar édesipari cégek exportpiacai között nem szerepel kiemelt helyen Oroszország, az oda irányuló kivitel meglehetősen csekély mértékű. Ennek oka elsősorban az, hogy a Magyarországon céget vásárló vagy létrehozó multinacionális vállalatok Oroszországban is kiépítették kapacitásaikat, mivel az ottani óriási piacon mindenképpen jelen akarnak lenni. Ez ésszerű döntésnek tekinthető, hiszen Magyarországról oda szállítani nem érné meg, jelentős pénzeket emésztenének fel a megnövekedett logisztikai, disztribúciós költségek. Az édesipari termékek orosz exportjának egyébként sincs hagyománya. A rendszerváltás előtt a magyar élelmiszerek Szovjetunióba való kivitelét államközi egyezmény szabályozta, s az édesipari termékek nem tartoztak bele ebbe a kontingensbe. A rendszerváltás után voltak ugyan próbálkozások az ottani piacon, de az 1998-as pénzügyi öszszeomlás kedvét szegte a cégeknek."