Négynapos látogatást kezd ma az Egyesült Államokban Hamid Karzai afgán elnök, s már az első napra beütemezték találkozóját a házigazdával, George Bush elnökkel. A kiszivárogtatott hírek szerint a Fehér Házban elsősorban az afganisztáni ópiumtermesztés újabb kori felvirágzását akarják szóvá tenni, mondhatni bíráló éllel, mintegy eleve elhárítandó a vendég esetlegesen túlzó anyagi igényeit.
Mert nincs pénz: a pótelőirányzatokkal kiegészített amerikai katonai költségvetés idei mintegy 525 milliárd dollárjából csaknem négyötöd rész jut az iraki és az afganisztáni hadműveletekre. Nyilván csak kisebb rész Afganisztánra, de ez sem változtat a büdzsé rekorddeficitjén. Ráadásul a kabuli kormány évi csaknem másfél milliárd dolláros működési költségének nagyobbik részét is az USA állja. Ez a működési költség - magyarán az afgán központi költségvetés - azért olyan foghíjas a bevételi oldalon, mert az ország fő forrásává ismét az ópium alapanyagául szolgáló máktermesztés vált. Különben az egész gazdaság 90 százalékát informálisnak, vagyis adóelkerülőnek minősíti a Világbank, ezen belül jut 60 százalék az ópiumra.
De hogy Washingtonnak se legyen könnyű dolga Karzaival szemben, Afganisztánnal kapcsolatban is sikerült előásni egy kínzástörténetet: 2002-ben öltek meg kihallgatás közben a Kabultól északra fekvő amerikai Bagram támaszponton két afgánt; most a kihallgatás közben elkövetett kínzások elborzasztó részletei kerültek a The New York Times jóvoltából nyilvánosságra. Karzai - akinek "nyuszi" jellegű tanácsadó testülete az utóbbi hónapokban cserélődött ki - nyomban követelni kezdte a bagrami bázis megnyitását, s a követelést felkarolta az ENSZ is. (SzH)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.