Átláthatóság és befektetésösztönzés

Egy hónapja vette át az ITDH vezetését, nem teljesen szokványos módon, hiszen elődjét váratlanul menesztették. Hogy van?

Köszönöm, egészen jól. Az elmúlt hónapot részben tanulással, részben a jövőnket megalapozó döntések előkészítésével, meghozatalával, a szervezet átalakításával töltöttem. Sikerült elérni, hogy a közhasznú társaság június elsejétől racionalizált szervezeti struktúrában, a prioritások lefektetésével, átalakított éves üzleti tervvel és az ezekhez szükséges finanszírozással működjön.

Eddigi karrierjében két cégnél hosszú ideig dolgozott, a többinél pár évet. Munkahelyein elsősorban üzleti szempontok befolyásolták a mozgását, itt azonban a politika is beleszólhat - akár, ha a jövő évi választásokra gondolok. Mire számít? Egy évre, többre?

Erre a munkára is üzleti feladatként tekintek. Meggyőződésem: egy év alatt is be lehet bizonyítani, hogy bevételeit az állami költségvetéstől kapó szervezet is működhet szakmailag profi módon, költséghatékonyan, eredményesen. Ha sikerül, akkor a politika is beláthatja: nem pártkatonákat kell idetelepíteniük, hanem hagyni kell a szakembereket és az egész szervezetet dolgozni. Komolyan hiszem, hogy az ITDH politikától független szervezet, ami persze nem azt jelenti, hogy a tulajdonos - az állam, a kormány, a nevében eljáró Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - ne befolyásolná feladatainkat. Ha például változik a külgazdasági fókusz, nekünk ehhez igazodni kell. Kérdésére visszatérve: a döntés az állami szervek képviselőinek kezében van, s ez a döntés lehet szubjektív is.

Ön marketingszakértő, mennyiben illeszkedik ez a feladat eddigi karriervonalába?

Itt így hangzik a mondás: a jó bornak is kell a cégér. Az ITDH-nál is márkaépítés a feladat, annyi különbséggel, hogy itt a márka elsősorban Magyarország, s emellett az ITDH maga, persze ez utóbbi nem l'art pour l'art módon.

Elődje, Terták Ádám nagyon sokat küszködött a finanszírozás megoldatlanságával. Azzal, hogy az ITDH az év eleje óta nem jutott hozzá a számára a költségvetési törvényben lefektetett forrásokhoz, üres volt a kassza. Az elmúlt hónapban megoldódott a probléma?

A problémás szakasz lezárult az ITDH életében. Megszületett a szükséges miniszteri rendelet, s a pénz is úton van. Nincs még a számlán, a hitelt még nem fizettük vissza, de rendeződött a helyzet. Az idő rövidsége és a sürgősség miatt el kellett fogadnunk az adott kereteket, s ennek megfelelően átdolgoztuk az üzleti tervet.

Akkor megszülethetnek végre azok a döntések is, amelyeket az üzleti partnerek annyira várnak? Például a támogatott kiállítások listája, amelyet az ITDH hagyományosan az előző év vége felé szokott közzétenni. Kivéve az idei esztendőt.

Igen, és a várva várt listát napokon belül közzé fogjuk tenni.

Említette, hogy felállították a prioritásokat. Gondolom, ezzel párhuzamosan, ehhez igazítva alakították át a szervezetet. Egy hónap erre nagyon rövid idő. Mennyire támaszkodott az elődje által összeállított, de általa életbe már nem léptetett koncepcióra?

Valóban rövid volt az idő, s természetesen hasznosítottuk a korábbi koncepciót is. A lényeg, hogy június elsejével új, a feladatokhoz illő szervezettel működik az ITDH.

Mi volt az átalakítás célja?

Az átláthatóság. Az, hogy tiszta szervezeti struktúrában, tiszta felelősségi körökkel, tisztán mérhető, profi szakmai teljesítményt produkálhassanak munkatársaink, mégpedig költséghatékonyan. Ennek érdekében alakítottuk át, racionalizáltuk a szervezetet, beleértve a külföldi és a hazai regionális irodák hálózatát is.

Járt-e ez létszámleépítéssel?

A harminc külföldi kereskedelmi szolgálati (ksz) irodánál dolgozók létszámát mintegy tizennéggyel csökkentettük, de egyetlen irodát sem zártunk be, igaz, újat sem nyitottunk. A központban is ilyen léptékű, mintegy öt százalék körüli létszámleépítés volt, lesz. Persze az elképzelhető minőségi cseréket leszámítva.

Hogyan néz most ki az ITDH szervezete?

Három igazgatóságot állítottunk fel. Az első a befektetésösztönzési igazgatóság, élén Kilián Csabával, aki ezen egység alapjául szolgáló kiemelt beruházások igazgatója volt. Ez az igazgatóság felelős a befektetőkkel való kapcsolattartásért, idetartozik az egyablak, vagyis ők "fogják a kezüket", a tapasztalat szerint igen sikeresen. A második nagy szervezeti egység az üzletfejlesztési igazgatóság, amelyet egyelőre én irányítok, amíg meg nem találjuk - házon belül vagy kívülről - a vezetőjét. Ide integráltuk a kereskedelemfejlesztést, az ágazati programokat, a tőkekihelyezési tevékenységet, s végül, de nem utolsósorban a beszállítói programokért felelős részlegeket. A harmadik igazgatóság a hálózati, amelyet Spányik Péter vezet. Idetartoznak a külföldi és belföldi irodák, amelyek tulajdonképpen egy multinál az értékesítési részleget jelentik. Azért jó ez így, mert a két markánsan elkülönülő feladatunkhoz (befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés) költséghatékony infrastruktúrát tud biztosítani.

Vegyük sorra a feladatokat, részlegeket, és kezdjük a hálózattal. A készülő külgazdasági stratégiában - úgy tudom - már bekerül a GKM által felügyelt kereskedelmi szolgálati irodák , illetve az eddig a Külügyminisztérium hatáskörében tartott, a nagykövetségeken dolgozó külgazdasági attasék hálózatának integrációja. Miért?

Nagyobb hatékonyságot várunk ettől. Ma már nem arra van szükség, hogy a terepen dolgozó szakértő makroelemzésekkel bombázzon minket, hanem arra, hogy ő is - sajátos eszközeivel - részt vegyen a befektetések idecsalogatásában, a kereskedelemfejlesztésben, az ország marketingjében. A külföldön dolgozó kollégáknak azt szabjuk feladatul, hogy ne, vagy ne csak a hozzájuk beeső ügyekkel foglalkozzanak, hanem - proaktív módon - az ITDH prioritásainak mentén menjenek elébe az eseményeknek. Befektetőket kell hozniuk, ezért dolgoznak az ITDH irodáiban, ez ügyben képviselik Magyarországot.

A befektetésösztönzésben évek óta ígérték a - minden probléma megoldásának csodaszereként tartott - egyablakos rendszert. Ma csak a kiemelt beruházások kapják meg ezt a fajta szolgáltatást. Sokévnyi ígérgetés után, lesz-e végre igazi kijárós egyablakos befektetőkezelő rendszer minden befektető számára?

Az ITDH feladata ezen a téren azon szolgáltatás nyújtása, amelyet eddig a kiemelt beruházások kaptak meg. Értem ezalatt, hogy segítő, tájékoztató, kapcsolatépítő, problémamegoldó szerepet játszunk a befektetés minden fázisában - a döntést megelőzően, azután a projekt előkészítésekor és megvalósításakor, majd nyomon követésekor. Ez a segítség kiterjed akár a különféle szakhatósági és egyéb engedélyek beszerzésére is, de csak a segítség szintjén. Ha teljes körű kijárós egyablakot szeretnénk, ahhoz kormányzati szintű döntések sorára lenne szükség. A befektetőnek az a lényeg, hogy ő mit érez ebből. Mi pedig azon vagyunk, hogy ő minden információt, mindent, ami ahhoz kell, hogy Magyarországra jöhessen, az ITDH-tól megkapjon.

Akkor mi változott-változik? Hiszen ez eddig is így volt?

Jelentősen kibővül azoknak a befektetőknek a köre, akiket így tudunk kezelni.

Ez virágnyelven azt jelenti, hogy leszállítják a limiteket?

Az eddigi kiemelt néhány tucat nagy befektetés mellett több száz kisebbre fogjuk ezt a szolgáltatást kiterjeszteni. A cél, hogy idővel akár a százezer eurót itt befektetni szándékozók is ugyanilyen szolgáltatást kapjanak tőlünk. Mindez a kormányzati döntésekkel összhangban áll, de megfelelő hátteret, infrastruktúrát kell biztosítanunk ehhez a munkához.

Ezzel a valós folyamatokhoz kívánnak alkalmazkodni?

Így van. Magyarországon kezd véget érni a monstre projektek időszaka, ugyanakkor rengeteg kisebb befektetés érkezik, amelyek ugyanolyan fontosak számunkra. Egy-egy call-center, k+f-központ, regionális szolgáltató központ, de akár egy high-tech gyártókapacitás létesítése nem feltételez akkora befektetést, mint mondjuk egy autó-összeszerelő üzem beindítása. Ám az előbbiek éppen olyan fontosak, sőt! Egyenként ugyan kisebb tőkeértéket képviselnek, de sokkal tartósabban lehet itt maradásukra számítani, sok és kvalifikált munkahelyet teremtenek, s az egész gazdaságra tovagyűrűző kedvező hatásuk van.

Hogyan ítéli meg az ország tőkevonzó képességét és kilátásait?

Mi magyarok hajlamosak vagyunk arra, hogy szélsőségesen ítéljünk; hol a fellegekben járunk amiatt, hogy milyen népszerűek vagyunk, hol bánatosak, hogy elkerülnek minket. Objektíven és hideg fejjel állíthatom: Magyarország továbbra is a legvonzóbb befektetési célország a térségben, habár - természetesen - régióbeli versenytársaink, mint például a szlovákok vagy a csehek is felébredtek már. Ám lépéselőnyben vagyunk, mi már a nagyobb hozzáadott értéket képviselő és eredményező befektetéseket vonzzuk elsősorban. Egy példa: két nagy ázsiai gumiabroncsgyártó keresett projektjének színhelyet. A koreai Hankook négyszázmillió eurós beruházását Szlovákiába viszi: 1500 munkahelyet létesít. A japán Bridgestone hozzánk jön, kétfázisú beruházásának első szakaszában 190 millió eurós invesztíciót hajt végre, 200 munkahelyet teremtve. A számok alapján is könnyű levonni a következtetést, ide a hatékonyabb termelést hozzák. Ez jó, habár az előző típusú beruházásokért is versenybe szállunk. De nem bármi áron.