Ezer évvel ezelőtt - február 28-án -, amikor a Védegylet kezdeményezésére egymással máskor szóba állni sem hajlandó entellektüelek közösen biztatták Sólyom László köztársasági elnökké emelésére a parlamenti erőket, azt írtuk: itt az alkalom, hogy az oldalak igazolják, tényleg szívesen politizálnának békésebben, mint szokásuk. Persze tudni véltük azt is, az Alkotmánybíróság exelnökének nincs esélye, mivel az alkuszempontok lehetetlenné teszik a megegyezést.
Igazunk is volt, meg nem is. Az elsősorban direkt haszonban gondolkodó politika képtelen volt szakítani beidegződéseivel, ám közben minden a visszájára fordult.
Először: Sólyom Lászlónak - vasárnap délután - jók a sanszai arra, hogy ő legyen a Magyar Köztársaság államfője. Ehhez csak annyi kell, hogy két napig minden fél tartsa magát fennen hangoztatott álláspontjához.
Másodszor: kiderült, a szocialisták ároktemető retorikája üres. Az elnökválasztásnál ideálisabb alkalmat nem találhattak volna barátságos szándékaik igazolására. Már csak azért is, mert az államfő az alkotmány szerint a nemzet egységét hivatott megtestesíteni. Aligha kell itt Szili Katalin leküzdhetetlen ambícióiról beszélnünk. Annyi az egész: az MSZP győzni akart megint - leteperve most a koalíciós partnert is -, de ezúttal veszíthet. Más kérdés, hogy a Fideszt sem a konszenzuskeresés vezette, amikor Sólyom mögé sorakozott: éppcsak kivárta a pillanatot, amikor a diadal lehetősége egyértelműen kirajzolódott számára.
A politikában tehát minden a régi, bárhonnan is nézzük. Mégis: kedden egy fontos ügyben érhet célt egy civil kezdeményezés. Szenzációsan nagy dolog lenne - s ez a politikán is sokat változtathatna. (GA)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.