Élmezőnyben a dobogós helyért

A CIB az egyik legdinamikusabban fejlődő bank a magyar piacon. Ennek ellenére volt-e valamilyen különleges feladat, amit a tulajdonostól kapott, vagy ígért-e valamit a vezetőváltás kapcsán?

Különleges igényről nem beszélhetünk, nem merült fel ilyen. A banknak jól körülhatárolt, világos stratégiája van, így változásként legfeljebb bizonyos hangsúlyeltolódásokról lehet szó. Ami az üzleti oldalt illeti: a lakossági üzletágnak a lehetséges mértékig, azaz még dinamikusabban fel kell zárkóznia a vállalati terület mellé, ez persze nem jelenti azt, hogy az ország egyik legjobb vállalati bankjából most hirtelen lakossági hitelintézetet próbálnánk csinálni. Egyszerűen arról van szó, hogy a lakossági üzletágtól radikális változást várunk úgy, hogy eközben a vállalati üzletág is dinamikusan fejlődik. Az üzleti oldal mellett a belső működést említeném, ahol szükségét érzem a változtatásoknak: nem mintha a belső szervezet önmagában meg tudná váltani a világot, de ha nem működik hatékonyan, akkor a további fejlődés komoly gátja lehet.

Hol tart a szervezeti struktúra átalakítása?

A szervezeti struktúra felállítására, illetve annak bejelentésére már az első munkanapomon sor került. Ez elsősorban nem személyi, hanem az irányítási szerkezetre vonatkozó döntés volt, egyetértésben a tulajdonossal. Persze az ilyen változások érzékenyen érintenek minden szervezetet: ezért alapvető cél volt, hogy ez a "megrázkódtatásperiódus" minél rövidebb legyen. Ez sikerült, mert a tulajdonosi döntés március 11-ei bejelentése után három héttel ismertettem az új struktúrát, és - egy kivétellel - az összes felső vezetői posztot érintő kinevezést.

Gondolom, ezt várta a tulajdonos is.

Igen, mert elemi érdeke volt a gyors változás. Úgy gondolom, ennek is köszönhető, hogy rám esett a választás, hiszen az elmúlt négy évet a bank "közelében" töltöttem el, és ennek köszönhetően már a bejelentéskor meg tudtam fogalmazni azt a négy alapelvet, amelyhez tartottam magam. Senkit nem kértem távozásra a makrostruktúra kialakítása kapcsán, egyetlen kezemen megszámolható, hány munkatársnál csökkent a felelősségi kör, egy kezem elég volt a kívülről érkezők megszámlálására, viszont két kezem sem ahhoz, hogy számba vegyem a korábbinál nagyobb felelősséggel megbízott munkatársakat. Persze akkor is hozzátettem: ez nem egy életre szóló fogadalom, hiszen minden szervezetnek van egy természetes és szükségszerű mozgása. Az is céljaink között szerepelt, hogy a divíziókon belüli változások június 30-ig befejeződjenek. Ez az időtáv sem véletlen, hiszen várhatóan június végéig dönt az igazgatóság arról a javaslatról, miszerint - a növekvő fiókszámra tekintettel - régiókba szervezzük az életünket. Ennek - értelemszerűen - következményei vannak a központi irányításra is, hiszen bizonyos lépéseket csak összehangoltan lehet megtenni. A változás pozitív hatásait az ügyfeleink is érzékelni fogják azáltal, hogy a központi döntéshozatal helyett a jövőben a részletesebb helyi ismeretekkel rendelkező személyek döntenek majd ügyeikről.

Ezek szerint önöket nem fenyegeti az a veszély, hogy - hasonlóan több versenytársukhoz - új székházat építsenek?

Gondolom, a veszély szót idézőjelben érti... Nos - ha tényleg maradunk az idézőjelnél -, akkor minket is "fenyeget a veszély". A CIB csoport dinamikusan fejlődik, csodák pedig nincsenek: a jelentősen nagyobb számú ügyfél minőségi kiszolgálása több emberi erőforrást igényel. A bővülő fiókhálózatból következő növekedés mellett a központban is emelkedik a létszám, hiszen minden lehetséges háttértevékenységet itt próbálunk összpontosítani.

Említette, hogy a lakossági területre igen nagy hangsúlyt kívánnak helyezni. Azon túl, hogy gyorsan fejlesztik a fiókhálózatot, és a piaci átlagnál láthatóan magasabb kamatokat alkalmaznak a lakossági betéteknél, milyen eszközökkel kívánnak élni az előrehaladás érdekében?

Úgy vélem, a lakossági versenyben nem elsősorban a termékeknek és a kondícióknak lesz döntő szerepük, hanem a szolgáltatási színvonalnak és a minőségnek. Kétségtelen, hogy az ügyfelek szempontjából számos lakossági termékünknek igen kedvezőek a feltételei, de azt nem gondolom, hogy valamiféle szélsőséges árazási politikát folytatnánk. Vannak olyan piaci szereplők, akik bizonyos szempontból kiemelkedő vagy annak látszó ajánlatokkal próbálják elcsábítani az ügyfeleket, akik később - látva, hogy nem olyan szép a menyasszony - csalódottan távoznak. Ehhez a táborhoz semmiképp sem szeretnénk csatlakozni, bár a verseny miatt fontos, hogy a kondíciók alapján is - korrekt módon - az élmezőnyben legyünk. Visszatérve a kérdés elejéhez: a szolgáltatások minősége a CIB egyik legnagyobb erőssége. A banknak évtizedekkel ezelőtt is pénzügyileg igen képzett ügyfélköre volt a vállalati üzletágban, és bizonyos értelemben exkluzív bankként jegyezték a CIB-et. Ennek a banki kultúrának igen nagyok az értékei, tehát ami ebből megőrizhető, illetve kiterjeszthető a lakossági üzletágra, azt érdemes továbbra is megjeleníteni, érzékelhetővé tenni. Nagyon széles ügyfélkör igényeihez kell alkalmazkodnunk, és a célunk, hogy aki hozzánk belép, elégedetten távozzék. A minőségi, ugyanakkor széles kör számára elérhető szolgáltatások követelménye vonatkozik az egyéb értékesítési csatornákra is: talán nem véletlen, hogy az internetbank és az élőhangú telefonbanki szolgáltatásunkat komoly szakmai elismerésekkel díjazták.

A bankszektortól szinte mindenki lassuló bővülést vár 2005-re, gyengébb profitadatok mellett. Az eddigi folyamatok alapján ez menynyire érinti a CIB-et?

Az eddigi adatok nem támasztják alá, hogy az idei esztendő sokkal rosszabb lenne a tavalyinál. Az első negyedév azt mutatja, hogy a CIB csoport úgy növekszik, hogy az eredményei is nőni tudnak. Az nem biztos, hogy ez mindig fenntartható lesz, de egyelőre sikerült egy jó és kiegyensúlyozott pályán tartani a bankot. Látni kell, hogy ez expanzív szakasz, komoly beruházásokkal, így a fiókhálózat-bővítéssel, az it-fejlesztésekkel párhuzamosan nőnek a költségeink is. Arra viszont odafigyelünk, hogy az egyes tételek megfelelő arányban álljanak egymással, tehát szélsőséges kilengések sehol se legyenek.

A 2004. évihez hasonló nyereséget terveznek?

Mostanában sok szó esik a bankok eredményességéről, ez különösen nagy hangsúlyt kapott a különadó fölmerülésekor. Akkor a bankok többsége joggal panaszkodott és tiltakozott ellene. Rövid távú, fiskális megfontolásból persze érthető a különadó bevezetése, de versenyképességi szempontból nem tartom vállalhatónak, így bízom abban, hogy az ígért határidőre valóban eltűnik a palettáról. Ami a CIB-et illeti, a bankcsoport a bázishoz képest csak az idei első negyedévben egymilliárd forinttal több adót fizetett be, amelynek több mint a fele az új adónem bevezetése miatt keletkezett. Ezzel együtt azt gondolom, hogy ma, amikor az adót már bevezették, tudomásul vesszük, és próbálunk alkalmazkodni a körülményekhez.

Erős mozgolódás indulhat a régió bankpiacán, ismerve a készülő HVB-UniCredito frigy következményeit. Ez hogyan érintheti a magyar bankokat?

A tervezett akvizíció lehetséges következményei nem Budapesten, hanem valamelyik ebben a régióban érdekelt stratégiai befektető székhelyén dől majd el. A CIB tulajdonosának, a Banca Intesának az utóbbi néhány évben egyértelmű stratégiája, hogy igyekszik fokozni jelenlétét ebben a régióban. A három, most már évek óta meglévő leánya mellett nemrégiben bankot vett Szerbiában, illetve Oroszországban, és további akvizíciók várhatók a térségben. Ez nem a néhány hete felröppent kérdésekre adott válasz, hanem egy tudatos, többéves stratégia része.

Milyennek szeretné látni a CIB-et két-három év múlva?

A CIB a magyar piacon néhány fontos mutató alapján a negyedik helyen áll, tehát egyéb célja nem lehet, mint hogy dobogós legyen. A két-három éves időtávot persze kissé merész lenne megjelölni e cél eléréséhez, de bő középtávon - ez hat-nyolc évet jelent - reális lehet a célkitűzés. Ami pedig a versenytársakat illeti: mi nem "ellenségeket" tartunk számon, nem "taposással" kívánunk pozíciót szerezni, mi magunk szeretnénk jobbak lenni. A tulajdonosi oldalról bővülésünknek nincs sem anyagi, sem szellemi korlátja, a CIB csoporton belül pedig minden területen adott az a dinamizmus, eltökéltség és világos nézetrendszer, amelyek jó esélyt adnak arra, hogy a CIB-nek ne csak szép múltja, hanem legalább ilyen szép jövője is legyen.