Közös terrorakcióterv

Gijs de Vries - finoman szólva - nem tartozik az EU legismertebb és legbefolyásosabb személyiségei közé. A holland politikust jó egy évvel ezelőtt, a madridi merényletek után nevezték ki az unió terrorellenes koordinátorává, ám a frissen kreált poszttal a gyakorlatban vajmi kevés mozgástér járt együtt. Igaz, hogy 2001. szeptember 11. óta sorra születnek a rendőri és igazságügyi együttműködés szorosabbra fűzését célzó törvények, amelyek keretében például létrehozták az uniós kiadatási parancs intézményét, gyorsították a tagországok közötti bűnügyi adatcserét és szigorították a pénzmosás elleni rendszabályokat (az utóbbival járó kellemetlenségeket nem csak a bűnözők tapasztalják a mindennapi életben). Ám a közösségi szinten hozott döntések végrehajtását továbbra sem sietik el a tagországok, így például a 2002-ben tető alá hozott közösségi elfogatóparancsot kilenc EU-ország - köztük Nagy-Britannia - mind a mai napig nem ültette át jogrendjébe.

A londoni terrortámadás nyilvánvalóan újabb lökést ad az ilyen jellegű együttműködésnek. Az illetékes biztos, Franco Frattini néhány órával a robbantások után bejelentette, az előttünk álló héten előterjesztik a hasonló válsághelyzetek kezelésére vonatkozó uniós akciótervet. Ennek hatékonysága persze továbbra is a tagországok hajlandóságától függ majd, ám aligha tévedünk nagyot, ha úgy hisszük: lassan, de biztosan mind a huszonöt fővárosban megérik a felismerés, hogy a határokat nem ismerő terrorfenyegetésre csak az együttműködés, sőt bizonyos funkciók egyetlen - brüsszeli - központba való telepítése jelenthet választ. Egyre többen megtanulják Gijs de Vries nevét. (TG)