A magyar tőzsde a világ élvonalában

A tavalyi 57 százalékos emelkedés után az idén 8 hónap alatt 42,5 százalékot nőtt a magyar tőzsde irányadó indexe. Május óta szárnyalásról kell beszélni, hiszen e hónap közepétől több mint 30 százalékot nőtt átlagosan a BUX-kosárban szereplő részvények értéke. Minden jel arra mutat, hogy a budapesti börze 2005-ben ismét a világ egyik legjobban teljesítő tőzsdéje lehet. Természetesen a szinte minden napra jutó új csúcsok láttán sokan teszik fel a kérdést: meddig mehet ez így tovább? Konkrét választ azonban ma már senki sem mer adni, hiszen az év elején még 10-20 százalékos emelkedést váró szakértők is csak álmaikban gondolhatták a 20 000 pontos határ elérését. Azóta sokat fordult a világ: most már az elemzők többsége 19 000 és 20 000 pont közötti év végi értéket vár. Ám az index ezekkel a jóslatokkal sem sokat törődik, hiszen már a 21 000 pont is a múlté.

Az ez évi emelkedés mégiscsak más, mint a tavalyi. A 2004-ben elért 57 százalékos BUX-növekedés egyértelműen alátámasztható volt fundamentális tényezőkkel. A vállalati profitok növekedése átlagosan elérte ugyanezt a szintet, de az idén ez már nem mondható el. Az elemzők egyébként már 18 000 pont után óvatosságra intették a befektetőket, mondván, fundamentális alapon a részvények elérték normális értéküket. Ma világosan látszik, hogy a beáramló iszonyatos mennyiségű külföldi tőke újabb és újabb csúcsok elérését teszi lehetővé az egész régióban, és ez mindaddig nem hagy alább, amíg a külfödi alapoknak el kell költeniük friss forrásaikat.

Üröm az örömben, hogy ebből a magyar állampolgárok szinte alig érzékeltek valamit, miután a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények mindöszsze 4 százalékát birtokolják, és a hazai intézményi befektetők részesedése sem túl magas. Ez a jövő egyik legnagyobb veszélyforrása is. Jól mutatja ezt a görögök példája, ahol az uniós csatlakozást követően a külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően óriási száguldás kezdődött a tőzsdén, de miután a külföldiek ráuntak az ottani piacra, hazai kereslet hiányában majdnem összedőlt az egész.

Ez a folyamat itthon remélhetőleg nem fog lejátszódni, bár a magyar lakosság egyelőre főleg a betéti kamatokat ismeri mint befektetési formát. A háztartások megtakarítási szokásának megváltoztatásában nagy szerepet játszhat a csökkenő alapkamatszint, valamint a tőzsde vezetői által szorgalmazott ismeretterjesztő oktatás is. A banki betétek szintje már jelenleg is évi 7 százalék alatt van - természetesen egy-két kivételtől eltekintve -, s ilyen mértékű kamatok mellett többen keresnek egyéb lehetőségeket is pénzük lekötésére. Természetesen azoknak, akik eddig bankbetétben tartották a pénzüket, még a szakemberek sem ajánlják, hogy közvetlenül tőzsdézéssel kezdjenek. Ugyanakkor a megfelelő befektetési alap kiválasztásával is megjelenhetnek a tőzsdén, azzal a különbséggel, hogy szakemberek döntik el helyettük, mibe rakják tőkéjüket.

A részvényekbe fektető alapok a tőzsde szárnyalásának köszönhetően szintén rendkívül jó fél évet zártak az idén. Joggal vetődhet fel a kérdés, érdemes-e az elmúlt évek, illetve hetek száguldása után még részvényt vásárolni. A választ nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel elintézni. Azt statisztikák igazolják, hogy valaki minél hosszabb távon fektet be a tőzsdébe, annál nagyobb eséllyel jár jobban, mint ha bármilyen egyéb befektetési formát választana.

Az elmúlt napok óriási rohanása tartogat kockázatokat. A tőkebeáramlás megállásával gyors fordulat következhet be - ez tegnap már meg is mutatkozott -, azt azonban, hogy ez milyen szintről történik, nem lehet biztosan tudni. A piaci elemzők szerint biztos, hogy a jelenlegi árszintek már a várható nagyon jó gyorsjelentéseket is beárazták, így az elkövetkező napokban, hetekben bármikor jöhet egy lefelé irányuló korrekció. Kockázatot jelent a magyar makrogazdasági helyzet is, ám ez inkább a forint és az államkötvények piacán okozhat pánikot - de kihathat a tőzsde működésére is. Kedvezőtlen folyamatot indíthat el még, ha egy fejlődő országban jelentősebb problémák lépnek fel, illetve felgyorsul az amerikai kamatemelés, amely az év elejihez hasonló tőkekiáramlást indít el a régióból.

Az óvatosság tehát nem árt, de hoszszabb távon még mindig lehet sok pénzt keresni a régió tőzsdéin, hiszen az itteni vállalatok növekedési kilátásai sokkal jobbak az nyugat-európai vagy amerikai társaikénál.